A Barátaim

A Barátaim teszik napfényessé az életemet.
Nélkülük nemhogy elhervadnék, de azt hiszem ki is száradnék teljesen. (Na, ez túl költői lett: szóval azt hiszem nélkülük már rég feldobtam volna a talpam!!!)

Nem sorolnék fel senkit, nem ez volt a célom.
Hanem csak leírni azt a hálát amit érzek irántuk, tudatni, hogy mennyire szeretem őket!
Hogy ma itt tartok ahol, nagyrészt a Barátaimnak köszönhetem. A sok segítségüknek. Szeretetüknek.
Ők tanítottak meg engem szeretni. Újra.

Kedden este Helénáknál voltunk Mérikével, ahol megismerkedhettem "kis" fiával, Dáviddal is. :) Húúú: tetszik! :P :P :D Bár úgy lettem bemutatva, hogy a fogadott nővérkéje vagyok, de mi tagadás? Megrontanám az "öcsit"!!! :D
Ejnye no, ezt a csúnya és alantas humort most tegyünk félre!

Szép esténk volt, jóízűt beszélgettünk, vacsoráztunk, kacagtunk, majd haza is hoztak.
Míg ott voltunk, sms-t kaptam Icutól, hogy Géza (Heléna férje) anyukája meghalt :(

***Mi??? Itt ülünk náluk, nevetgélünk, Heléna jókedvű és kivirult. Igaz Géza levert és szomorú, de nemrég ért haza munkából és biztos fáradt, de... Akkor sem!!! Nem lehet igaz! Vasárnap még könyörögtünk az anyósért, hogy jobban legyen, és jobban is lett. És biztos mondták volna a szomorú hírt...***

Reggel válaszoltam Icunak, aki megerősített ebben. Majd Mérike üzenete is. Ezek után felhívtam Helénát, negyed órát beszélgettünk a díjjegyzék folyosóján. Együttérzésemet adtam át neki, és ömlött a szó belőle. Fájt érte a szívem, mert tanmese volt az Ő kapcsolatuk. anno számomra is, mikor még azzal voltam együtt, s "meg kellett szeretnem" annak az anyukáját. Sikerült is, túlságosan is, Heléna példája nyomán. Hogyan építsünk jó kapcsolatot valakivel mínuszból. Nagyon szerette az anyósát!
Elmondta, mennyire nagyra értékeli férje önuralmát, aki már hétfőn(!!!) délután tudta, hogy édesanyja elaludt, de nem öntötte rá a hírt, mert tudta, hogy még majd' egy egész napig terápiát tart, és közel 48 órája nem aludt már... Megvárta tegnap este (majdnem éjjel) mikor mindnyájan elmentünk, és leültette a családot, s akkor mondta el. Azt gondolom, ILYEN az igazi férj!

Most annyira sajnálom őket, mert Gézának már csak az apukája van, Helénának a két lányán meg Gézán kívül senkije, már ami a családot illeti.

Egyedül maradtak.

Tudom, mindnyájunknak egyedül kell maradnunk -legalább egy rövid időre.
Egyedül Istennel.

Legjobban Gézát féltem, de Helénának is nagy szüksége lenne már kikapcsolódásra és feltöltődésre! Mindig csak ad és ad és ad.
Remélem megerősödnek!

Szeretem Őket!

A karácsonyi tik története

Péntek este a karácsonyi ebéden töprengtem, tudniillik mi is legyen a menü konkrétan?
Mi a halért nem vagyunk oda, így végiggondoltam mit szeretnek a gyerekek?
Egy egész kacsa már fagyoskodik a hűtő mélyén, de kéne még valami más sült hús is meg rántott szelet, esetleg egy jó kis tyúkhúsleves. Igazából én évente négy-öt alkalommal főzök húslevest, mert azért sem ugrunk, de elterveztem, hogy lesz, s azt is, hogy valami házi jércét kéne elejteni a nagy(nak ígérkező) és szép alakalomra! :)
Sütinek a szokásos kakaós sütimet sütöm, diódarabokkal a tetején, meg Fanta szeletet, de meggyes üdítővel, s befőtt meggyet is fogok bele tenni. Magyarul Meggy-szeletet! :P :)
Szóval ezen gondolatok repkedtek át fejecskémen, meg a tyúkhúsleves :D Nincs is tovább a történet.

Vasárnap reggel Heléna barátnőm hív bőszen, hogy: ...
Kis előzetes: utálja a macskákat! Néhány hete egy nagyon édes, jó nagy, finom bundájú cica ült az ablakába, s ott nyervogott hangosan. Addig-addig járt a nyakukra, mígnem gazdit kerestek és találtak neki. :)
Szóval hív Heléna, hogy
-"Képzeld, Amálka, itt ül egy tyúk az ablakomban, és kotkodácsol nekem. Fogalmam sincs honnan repült ide, de hiába hessegetjük el, mindig visszaül az ablakba és nem mozdul, csak vertyog nekem. Arra gondoltam, hogy gyertek el érte érte, fogjátok meg, jó lesz nektek karácsonyra húslevesnek!" :D

Nos, mi elmentünk délután, én elkaptam, s Erzsi mama levágta, lekopasztotta, felpucolta és fagyasztóba rakta nekem hétfőn! :) Előtte persze jól tartotta tyúkhúron és vízen a fáskamrában :)

Hát kérem szépen, így lett nékünk pipe a karácsonyi tyúkhúslevesünkbe! :) :) :)

Ui.: szavát vettem Helénának, hogy ha legközelebb véletlen valahonnan egy borjú keveredne be hozzájuk, szóljon csak teljes nyugalommal -elbánunk vele! :D

Többet nem zavarom az órát!

Az előbb elindultam fürdeni, Olivér a konyhaasztalnál leckét ír.
Ír a Drága, jó gyerek, meg aztán fiú létére elég szorgalmas is. De kötelességtudónak mindenképpen kötelességtudó.
Kilépek hozzá, odanézek mit ír? Egy A4-es lap hever előtte, s csak ír, ír.
Megyek tovább a fürdő irányába. Visszalépek.

-Mit írsz Te? (Oszlopokat, sorokat látok, sokat.Leesik a tantusz...)
-Mit kell leírnod százszor???
-Hát azt, hogy "Többet nem zavarom az órát!"
-Miért? Zavartad?
-Nem! De a tanár szerint igen.
-És milyen órán?
-Magyar. (Fiatal leányka)
-De hát mivel zavartad az órát???? (Büdös Kölke -de ezt csak gondoltam)
-Hát, elrepítettem egy hajgumit, mikor valaki felelt.(A betyár kölke!!!)
-És eltalálta a felelőt??? :O
-NEM!!! Csak a tanárt.
(És a kezével mutatja, hogyan súrolta a hajgumi szegény Katika néni haját, balról...) :D :D :D

Halálhír, pszichopaták, lopott szabi

Az a bizonyos torta, és a vékonyka szeletei.

Most akkor egy kicsit szélesebbet vágok le belőle, vagy ismét még néhány vékonyabbat (más ízűt.)
Tessék:

Ha tudnátok mi minden fordul meg a fejemben egy nap alatt, vagy hogy mennyi mindennel, bajlódom nap mint nap és hány emberért küzdök... Persze nem úgy említem fel ezeket a dolgokat, mint terheket, csak nagyon kevésszer írok erről.

Az utóbbi hónapokban sok minden miatt fordult fel gyökerestül az életem, de ezek inkább csak "belső" események, nem külsők. Mivel minden élet a szívből (a gondolkodásunkból) indul ki, ezért manapság nagyon igyekszem fegyelmezni, valami jó mederben tartani a gondolataimat, a magammal való belső beszélgetéseimet, a terveimet, az elképzeléseimet, a megfigyeléseimet, és igyekszem nem levonni téves következtetéseket, nem elhamarkodni kijelentéseket, s az új dolgok befogadása felé is óvatos duhajként ugyan, de nyitni kezdtem.
Mármint az Isten szerinti elgondolások szintjén csak és kizárólag.

Szóval dúl a harc odabenn: magammal, a másokhoz való hozzáállással, az igenekkel és a nemekkel, a döntésekkel, az akaratommal, a kötelezőségekkel,  a szabadsággal. Mérlegelek, felmérek és bátran döntök! DÖNTÖK!
Harcolok és vívok, és vívódok. Szabad? Nem szabad? Mit szól az Isten? Hogyan szeret az Isten? Ki az Isten? Biztos, hogy jól ismerem, ha túl szigorú vagyok (magamhoz is) és biztos, hogy jól szeretek, ha nem ismertem még meg igazán az Istent? Ó nem, tudom, hogy nem, de borzasztóan foglalkoztat ez mostanság.

Annyi mindenkit megismertem, annyi új ember jött az életembe, és a régi drága barátaim, és a családom is itt van.
Értük ugyanúgy küzdök, mint eddig. Térdenállva, vagy csak felsóhajtva egy fohászban, de szüntelen beszélgetek az én Teremtőmmel, hogy ki mindenkire vigyázzon, és kinek segítsen és kit hogyan, mikor, miben erősítsen, de legfőképp, hogy legyen gondja mindenkire, egyen egyenként, hogy eljussanak majd az örök életbe!

Ha valaki tudja, hogy van örök élet, akkor tudja azt is, mekkora harctér ez a Föld sátán és Isten, Sátán és angyalai Isten és angyalai között. Bár a harc már eldőlt, mert Krisztus megváltotta az emberiséget, és aki igent mond a megváltásra, annak lehet örök élete, de sokan még csak nem is tudnak minderről. Akik pedig tudnak, azok ellen mindent megtesz az Ördög, hogy valamivel kiábrándítsa őket, vagy akárhogyan is, de eltántorítsa őket attól, hogy az Isten végtelenül szeret és jó.
Aztán ha valami rossz történik, rögtön keni az Istenre, hogy ő sújtott le, ő adta a nehézségeket, szomorúságot, halált, borzasztó dolgokat. Hát nem!!! A Sátán adja őket!! Ezt muszáj tudni!
Mert tudja, hogy az ideje VÉGES! Tudja, hogy legyőzetett, és hogy Krisztus nevére minden térdnek meg kell hajolnia! Ő is megfog, az utolsó napon, az ítéletkor!

Az előbb sms-t kaptam barátnőmtől, hogy a rákban szenvedő apukája, akit  a héten műtöttek, és akiért imádkoztunk többen is a héten, s akkor túlélte a műtétet -nos ma délután meghalt... :( :( :( Nem gondoltam, hogy ennyire nagy a baj. :(
Lesújtott a hír.

Egy másik igazi, tüneményes, kedves új barátnőm még mindig a terápián ül a (majdnemvolt) férjével, aki speciel pszichopata!!! :( Ezen a hétvégén is az ülés másfél napos lett, alig várom, hogy jelezzen, hogy túl van rajta és Joe elhúzott haza a francba!!! *mérges vagyok rá* De meg fogja kapni a magáét a szemét, mert megérdemli!!! És az Isten mellettük (a hölgy és a terapeuta) mellett áll, mert sikerül nekik mindig minden, amit elterveznek, csodával határos módokon!!! :) :) :) Szurkolok Mary!!! :) GYŐZNI FOGUNK!!! <3

Ma itthon voltam szabadságon, mert be kellett szereznem még drága jó Nyanyika (tulajdonos nénike)pár adatát, elmenni a Földhivatalba és kérni (vásárolni) tulajdoni lap másolatot. Ez meg is történt: Gyurka (Cukker-mukker szomszédom) bevitt kocsival, s amíg ő vásárolt, ezt elintéztem.

Aztán Andrea kijött a papírokért hozzám házhoz, be sem kellett mennem a városba, pedig Csabikám készen állt, hogy befuvaroz a nyúúú autójával :) (Megj.: szuper egy szerkezete, nagyon jó vásár volt!!!)
Andrea Csillag-Virág átadja a cégük ügyvédjének az adatokat, a kész szerződéssel jön legközelebb;  magával hozza a pénzt is, és átadhatom Marikáéknak.
És a többi -szabad, természetes folyásában! :)

Déltől majdnem 3-ig aludtam (kényszerpihenőre ítéltem magamat) nagyon jólesett. Holnap már dolgozom, fura lesz, ja és nem kívánom! :P

Ezt a szabadságos dolgot csak azért írtam meg, mert kisfőnök-helyettesünk úgy döntött -saját hatáskörben, ami nincs is neki- hogy nem mehetünk szabira decemberben! A jó k* nénikédet, azt! Még van két napom!!! És nem fizetik ám ki! Hát akkor elhatároztam, hogy én ma "hányni  fogok", de akkor sem hagyom benn nekik, pláne úgy, hogy lenne intéznivalóm, és olyan szintre voltam leamortizálódva agyilag, hogy kiabáltam Olival (ez az alsó mérce) és ez nem fordulhat elő!!! Ilyen mindig akkor van, mikor már totál trotty vagyok idegileg. Deh nem! Szóval ma itthon maradtam, de szóltam az illetékeseknek, hogy házügyben kell intézkednem. És pihentem, mert szükségem volt rá!
Orál Zsiga (a főnököm) miatt nem fogok a Gyerekemmel állat módjára viselkedni!!! Bekaphatják!!! Punktum.

Ennyi szakadt ki belőlem mára, még várom, hogy Maryke hívjon, majd megyek holnapra erőt gyűjteni az eszméletlen mennyiségű munkához. Rengeteg az akta -szegény hátam, aki már pénteken is le akart szakadni, komoly fájdalmaim vannak- és a tértivevényeim se fognak már a dobozkámba férni, szerintem be is vihetnék magammal egy 30 kilós ládát lassan. Na mindegy, mindig azzal bátorítom magam, hogy:
1. van munkám
2. ebből a nyomi melóból voltunk tavaly Dubrovnikban
3.jövőre ebből megyünk Lengyelországba, meg én Svájcba
4. ebből veszünk autót
4.5 ebből fogjuk felújítani a házat
5.ebből lesz szép karácsonyunk
6.ebből élünk meg
7. utánunk az özönvíz, a jó széles hátamon bármi elfér!!! :P

Hát, jóéjt mindenkinek!!!! :)

IGENT MONDTAK!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Juhhhéééjjjj! :D :D :D

Tíz perccel ezelőtt, interurbán, igent mondtak a mínusz háromszázezerre Marikáék!!!! :D

Visszahívott és annyit mondott, hogy intézzem a papírokat!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! :) :) :)

Ilyen nincs! :)
ÉS MÉGIS VAN!

DICSŐSÉG ISTENNEK!

Isten áldja!

Nagyon hálás vagyok a volt főnököméknek! Nagyon!
Ők egyébként régi barátaim is egyben, természetesen az "asszony" főleg.
Andrea fogorvos, a férje vegyészmérnök. Öt gyermekük van, Andrea úgy húsz éve, Antal pedig mondjuk sacc per kábé tizenöt éve változott meg nagyon: mikor is megértették, hogy van örök élet, s az Isten jó,mely jósága abban nyilvánul meg, hogy elmondhatatlanul szereti az embert. :)

Eme két remek ember életét át- meg áthatja az isten iránti rajongás, csodálat, odaadás, hála. Rendszeretők, módfelett tiszták, igényesek, kedvesek, komolyak mégis viccesek, teli vannak életszeretettel, és amiről különösképp írni szerettem volna: a mások iránti törődéssel és tisztelettel.

Ó ne, nem fojtanak meg senkit a hitükkel, nincs szándékukban megtéríteni senkit, de "odaélik" mindenki elé azt, hogy milyen az Isten! :) Én azt láttam tőlük, hogy jó, hogy törődő és kitartóan szerető, még akkor is, ha sosincs érte viszonzás...

amikor váltam, Andrea volt a legnagyobb segítségem: ő parancsolt rám, hogy keressek albérletet és költözzek el (a gyerekekkel együtt) és x hétfőn itt lesznek két teherautóval, és a rendelkezésünkre álló másfél órában segít Ő meg négy köpcös legény bepakolni a fél életemet a kocsikba, és kimenekítenek onnan...

.............................................................picsogok.................................................................................

Mindennap többször hívott. Ebédeket hozott, gyógyszert, gyümölcsöt és zöldséget, és pénzt adott és minden szépséggel ellátott, és könyvekkel, és jött értem és vitt. Mindenhová. Minden nap imádkozott értem, hogy túl tudjam élni, és hetente többször felkeresett, hogy lássa hogy vagyok?... Utólag mesélte, hogy szerinte többször voltam önkívületi állapotban, a költözéskor, s utána közvetlen tuti. (Kérdezett valamit, amire hablatyoltam valamit, erre elém állt a lépcsőfordulóban, két kezét a két karomra tette és úgy megrázott, hogy magam is meglepődtem, honnan van ebben az aprócska asszonyban ennyi erő?! és megkérdezte fennhangon, hogy "ééérted amit mondok?!??? Akkor már értelmesen, érthetően válaszoltam...)

Andrea családi napközit üzemeltetett, holt veszteségesen, hogy három embernek munkát tudjon adni ,s különleges környezetben és gondoskodásban tudjon részesíteni pár tucat gyereket :) de szerettem Őket!

A cégük rendszeresen adományoz festéket sokaknak, intézményeknek is. Az én házam is az ő termékeikkel van kimázolva. :)

Zenekarokat támogatnak, Elek nevű helyiségben egy szanatóriumot működtetnek, ahol (főként) egészséges életmóddal gyógyítanak orvosok.

Nem is tudom folytatni igazából a sort, annyi mindennel teszik szebbé, színesebbé, hogy stílszerű legyek, a világot!

Amikor meglátok egy kamiont, ami az Ő festékeiket szállítja épp valahová a főúton, vagy egy szivárványszínűre festett kis autót, akkor mosolyogva és HANGOSAN fel szoktam sóhajtani:

ISTEN ÁLDJA A POLI-FARBÉT!!! :)

Áldja meg őket a Jóisten minden jóért, amit másokkal tesznek!

http://www.polifarbe.hu/hu/galeriak/nivo-dij-es-magyar-termek-nagydij-2014

Tizenharmadik havi

Múlt hét közepe táján a főnök csaja bizalmas titkokat árult el nekem. ;)
Hogy miért pont nekem? Jah kérem, nincs más akinek rinyáljon sikító varjúhangon a cipőiről, az idióta apjáról, meg a legújabb táskájáról és egyéb hülyeségeiről, mert már majdnem mindegyik hozzá hasonló mentalitású kolléganőnk felmondott... Így időnként, pakolás közben engem tisztel meg bizalmával ;)
Szóval: LESZ 13. havi fizetés!!! Elintézte a főnökünknél, és ez igazán rendes tőle!
Majd a 22-ei  ---várhatóan csudálatos--- ünnepi, céges ebéden. Azt mondta, hogy a teljes havi bérünket megkapjuk! ;)
Hiszem, ha látom, és a kezemben lesz, sőt mi több beletettem a vajszínű, puccos ridikülömbe és elhoztam haza! :D Remélem igazat állít, mert nagyon-nagyon-nagyon jól jönne!!!!!!!!!!!!!!

Ha ez is valóra válik, akkor TÉNYLEG elindult valami sikerszéria az életemben! :)

Házas ember

Neeehhhm -ne gondoljatok semmi tisztességtelenre, Ti csúúúúnyák! :P :D

ÉN LESZEK AZ!!! :)
Most még egyelőre a szó azon értelmében házas, hogy háztulajdonos! :)
Ma felhívott a régi főnökasszonyom, és elújságolta A HIHETETLENÜL JÓ HÍRT, hogy megajándékoznak a házam teljes vételárával!!! :)
Havi harmincezrével kell visszafizetnem, ami úgy kilenc évet jelent.
Elmondhatatlanul boldog vagyok, hogy leesik ez a  hatalmas kő a szívemről, és nem kell hitelt felvennem, nem kell hitelbírálat és egyebek címén még vagy háromszázezret kifizetnem (a semmimből) hogy adjanak pénzt, és nem kell másik ingatlant szereznem, amire jelzálogot tehetne a bank, hogy egyáltalán hitelhez jussak. Ezer macerát és lehetetlen ügyet kikerülök így, és megmarad egy csomó pénzem....
Hétfőn átadom az adatokat Andreának, kérek hiteles tulajdoni lap másolatot, ő pedig elviszi mindezeket a cégük ügyvédjéhez, aki megírja a szerződésünket! :)

Nekem még annyi dolgom van, hogy háromszázezer forintot le kell alkudnom az árból -eddig egymilliót sikerült- és azt is odaadják: illetékre, illetve a tulajdonjog átjegyzésére, meg az egyéb költségekre kell fordítanom!

:) :) :) :) :)

Annyira boldog voltam, mikor letettük a telefont, hogy  a díjjegyzékben elkezdtem ugrálni!!! :D
Meg az irodámban, a kamerák kereszttüzében is lejtettem egy ősi táncot! :D

Nagyon boldog vagyok! :)
Ennyi év után ismét saját házam lesz, és annyira a legegyszerűbb és legolcsóbb módon, ahogy azt emberi elme el nem tudta volna képzelni.

:) :) :)

Sugárzik belőlem a nőiesség

Sziasztok Drágáim! :)

Annyi minden más témában szeretnék írni, és előre is sajnálom, hogy életem tortájának ismét csak egy vékonyka szeletkéjét tárom most elétek.
Hamarosan próbálok nagyobb szeleteket is vágni Nektek!!! :*

Szóval tegnap megtudtam, egy harmadik személytől, hogy régóta tetszem valakinek! ;) :)
Állítólag minden vagyok, ami neki kell! (Nagy HŰŰŰŰHA!) :D Úgy tetszem neki, ahogy vagyok! Ismeri a múltam, a szenvedéseim -ebben-abban volt neki is része- és azt tervezi, hogy komolyan (=nagy erőkkel, mindent belevetve) elkezd nekem udvarolni! :)

Állítása szerint szikrázik körülöttem a levegő, egy jelenség vagyok, és nőőő!
Azt mondja sugárzik belőlem a nőiesség...

Hát, én nem tudom!!! Mindenesetre hallatlanul jólesett ilyesmiket hallani magam felől -nem is aludtam fél éjszaka :D
Mert mivel ugye várom a Nagy Őt (a leendő férjem) de hogy neve is van az illetőnek, ez így hirtelen felkavart... :)

Hhhhhhhhhh :) :) :)