Kiszakad a szívem...
Bár... az már néhány héttel ezelőtt megtörtént, azóta kezdek felocsúdni.
Súlyos kérdésekben kellett döntenem, döntöttem is!
Igaz a legnagyobb kő leesett, miután eldöntöttem, mi legyen, de azért a megvalósításnak is nehéz súlya van.
Mindent Istenre bíztam, aki csodaszép jövőt ígért nekünk!!! :)
Szóval Csabikánk holnap reggel fél 7-kor elrepül Angliába.
Már csak néhány óra...
Tegnap "búcsúestét" tartottunk nálam (Oli ragaszkodott hozzá legjobban) szókirakóztunk versenyben, aztán ország-városoztunk (meg is jegyezték lurkóim, hogy ez még nem country-city!) és közben megérkezett az óriás Michael Jackson-unk is, amit jó étvággyal elfogyasztottunk.
Ma még átugrik Csabi Albival -van egy kis sütim és vettem a szomszédban szamócát, utolsó megbeszélés. Merci ma már nincs is itthon.
Annyira nehéz! Annyira fáj a szívem, de így lesz a legjobb, nekik jó lesz így! És szeptember még nem a világ vége, bár borzalmasan messze van... :( :( :(
Éjjel fél 3-kor indulunk Kecskemétre, ahol becsatlakozunk Vivienékhez (Csabi barinője és szülei) majd felvisszük őket a reptérre.
Isten áldja a Királynőt -és a Gyerekeimet!


A nagy utazás miatt sokáig nem olvastalak, de remélem minden Ok a fiacskád körül :):) Hazajön és megint jó lesz, meglátod. ♥♥
VálaszTörlésKöszönöm a kedves szavaid Lazac :)
TörlésAlakulgat vele az élet, sokat tanult már három hét alatt is. És a kapcsolatunk még soha nem volt ennyire mély és szép :)
:*