Oli gitározik

Itt ülök a gépnél, eregetem ki a fáradt gőzt...
Olvasgatok és próbálok megnyugodni. Mondjuk, most egész jól vagyok. Normálisan zárult a hét, rengeteg mindent megtettem ennek érdekében. Túlléptem a saját árnyékomat egy párszor ahhoz, hogy önértékelésem legyen, és pipát rajzolhassak ez a hetem végére is. Kész! Megcsináltam! :)

Oli gitározik :) :) :)
Itt ülök az Ő szobájában és írogatok. Ő meg zúzza a húrokat. Hhhh -olyan tehetséges! :) Igen-igen: elfogult vagyok! :) Jóóó hangosan keni neki, most halkul. Csak abba ne hagyja. Úgy szeretem hallgatni :) Megnyugtat, és felemelő látni és főleg HALLANI, milyen sokat fejlődött!

Az úgy volt, hogy kapott tőlem egy gitárt azt megerősítvén, hogy támogatom a pozitív céljai elérésében, csak ne dohányozzon, ne pusztítsa magát!

Azt mondják, nem szabad szigorúnak lenni a gyerekkel, meg megtiltani neki dolgokat -hagyjuk már... Dehogynem! Tudjátok mit mondott, amikor rákérdeztem, apja nem akadt-e ki azon, hogy bagózik? Azt válaszolta: "Nem szólt semmit. CSODÁLKOZTAM IS RAJTA!" Szóval a gyerek igényli, hogy ha rosszat csinál (mert nagyon is jól tudja, hogy mikor csinál rosszat és hogy az rossz, amit éppen csinál) igényli, hogy mindenért megkapja a "jutalmat" -akár dicséret jár és megerősítés, akár szidás, helyreigazítás vagy (jujj!) büntetés. Érzik, tudják, és várják! Mert a szülő nyújtotta korlátok közt érzik magukat biztonságban.

A lényeg az (mert nem a kölyköm ex-dohányos múltjáról akartam írni) hogy szereztem neki egy gitárt. És magától kezdett el pengetni, tanulgatni. Ja, egy húrja hiányzott is :D Eltelt bő két hónap mire lett A-húrunk. Addigra megtanult egy csomó akkordot, és azt, hogy hogyan lehet lepengetni az A hangot -húr nélkül. (A szakmaiatlanságmért ezer bocsánat, én egyáltalán nem tudok gitározni, és ne mondjátok el senkinek, de nem is gerjed bennem vágy megtanulni)
Szóval Olivér minden nap játszott. Minden este felkucorodott az ágyára és nyúzta a húrokat. Pár nap múlva már két könyve is volt, gitársulik. Utána neten talált ilyen pengetős videókat, leírásokat. És képzeljétek, tényleg minden nap játszott! :)  Vagyis játszik, azóta is :) Legnagyobb örömömre. Annyira jó hallgatni! :)

Kitartó, szorgalmas, alapos. Általam tanulandó tulajdonságok!!!
Szóval gitározik. Ül az ágyán most is. Félhomály van. Csendben vagyunk amúgy, én klimpírozok, Ő játszik. Betanult részeket, de sokat improvizál is. Változatos. Néha lassú, néha gyors és erőteljes. Néha meg csak pár hang, mint az esőcsepegés. Van hogy azt gondolom, zeneszerző lesz ebből a gyerekből (többek közt) máskor meg, hogy mi ez a macskanyávogás?! :D

Istenem, olyan jó megnyugodni! Olyan jó, hogy vagyunk egymásnak!
Örülök :) (Azért írom le, hogy ne mindig csak nyavalygást olvassatok tőlem)

Puszi Mindenkinek!
Oli gitározik... :)