Tündéri nevelőanya szülinapja

Máskor lelkendezve írok erről az eseményről és csupa bájosakat, de most nem tudok... :(

Megvolt, jó volt, Tündér Misi nagyon szuper új autóját ki is próbálhattam, de mégis...
a lelkem üres, bánatos vagyok, mennék fejjel a falnak (vagy már neki is mentem???) fáradt vagyok, nagyon!
Tavaly ilyenkor még Szurtosi Lóránttal voltam ott a nevelőanyukám gardenparty-ján, most már nem...
Nem is ő hiányzott, mert már nem hiányzik, ma csak a fotó jutott eszembe ami sógornőm albumában még ott díszeleg: hatan vagyunk a képen, Lóránt hátulról ölel és mosolyog, miközben (utólag derült ki) akkor már két hete mindenki szeme láttára megcsaltak Éjszakai Irénnel :(

A másik az, hogy Tündér Misi, legkisebb tündérünk a családban elvált két hónapja... Ő jókedvű és hozta magával kis Tündér Mihály Márkot, de Tündér Rita nekem még hiányzik. Szerettem...

Aztán öcsém, a halott Tündér Attila is mindig eszemben van, nem teljes a kör nélküle, pedig gyenge tündérlegény volt Ő -lelkileg... Szerettem a tesómat és nagyon hiányzik -pláne ilyenkor :(

Aztán végül a derűm szép nagy tündércsaládommal való összegyűlésünkön borúba mereng, mert lebeg a levegőben a kérdés, hogy meddig még? Hány év adatik még nekünk? Együtt. Erzsi mamával?
Mert akármilyen is, ne szólítsa még el az Ég, mert abba -ha ez rövid  időn belül megtörténne- belehalnék én is! :(

Szomorú vagyok.

Tündérpuszi :*