Képnézegetés Erzsi mamával

Ma délután újra Dubrovnikban jártunk :)

Erzsi mama, Olivér és én.

Mondom, az elmúlt egy hétben teljesen más dolgokat műveltünk, mint megszokott! :) Jól is esett! Ezeket már régóta tervezgetem, és elmondhatatlanul jó érzés, hogy végre valóra váltak!!!

A nyári dubrovniki utazásunk egy tündérmese volt, csodák csodák hátán, páratlan, festői környezetben, aranyos emberekkel, a néptáncos tünemény gyerekeinkkel, varázslatos helyeken, nosztalgiával, régmúlt idők letűnt de felrázó hangulatával -feltöltődéssel. Évekre való energiát hoztam haza magamban! :)

Ma ötkor (teaidőben) Erzsi mama begurult hozzánk drótszamarán, a nagy zöld esőköpenyében. Esett. Annyira aranyos volt, ahogy mosolygott, a fején meg a kapucni...Jópofa egy nőszemély. Most, hogy végre lelassított velem a világ, újra ugyanúgy tudom szeretni mint korábban, amikor még semmi baj nem volt! :)

Szóval beültünk Oli szobájába (az egész házban tökéletes rend volt) és átnéztünk több száz képet a gépen. Ő még sosem látott számítógépen fotókat szerintem. Régen Ő vetített nekünk diákat, most meg én moziztattam meg :)

Elkalandoztunk a szülinapi kerti partijára, Zsolti öcsémékhez kis Zsolesz szülinapi ebédjére, meg a mikor a gyerekeim esküvői ruha bemutatón voltak modellek, aztán Szigetvárra, ahol gyerekeimmel jártam júliusban.
Végül elhajókáztunk Kupariból Dubrovnikba, néptáncoltunk, hőségben sétáltunk, megcsodáltuk a milljó színű tengert, fagyiztunk, fügét vettünk az öreg nénitől, tengerjáró és vitorlás hajókat néztünk, meg lebombázott villákat, és strandoló virgonc gyerkőcöket :) Nagyon kellemes volt!

Aztán nem sokat cseverészve visszaöltözött esőkabátba és a legjobban zuhogó esőben hazatekert, előrenézve integve egyet! :D Annyira manós! :) Nagyon szeretem, csak még itt legyen közöttünk jó sokáig, nekem pedig legyen sokszor lehetőségem "lassítani" -mert olyankor kicsit szebb a világ! Én meg jobb vagyok. Az élet pedig szebb.

Hát, így zajlott a délutáni időutazásunk Erzsi mamával :)