Kegyetlen dolog tökéletességet elvárni valakitől.
Nincs olyan ember, akiben ne lehetne csalódni!
Megfordítva: tudomásul kellene vennünk a tényt, hogy minden emberben csalódni fogunk! Így aztán játszi könnyedséggel lépnénk túl apróságokon és mehetne az élet tovább. Jól.
Nekem nagyon nehezen megy olyan valakit szapulni, vagy haragudni segíteni rá, akiről bár kiderült, hogy nem tökéletes, én alapjában véve szeretem.
Nem azt tapasztalom, hogy a harag előrevinné az életet!
Sajog a szívem, amikor a szeretteimről rosszat hallok, és olyan valakitől, aki állítása szerint egy szeretetteljes lény.
Szeretem megoldani a dolgokat, előrevinni az eseményeket, rendszerezni az életünket, s amennyire csak lehet, egyszerűsíteni. A harag, a másik gyűlölködő ócsárlása, nem hiszem, hogy bárkit is építene. A haragunkkal megöljük a másikkal való kapcsolat lehetőségét is.
Olyan félelmetesek ezek a dolgok...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése