A KUPEC
Az is én vagyok! 😀
Máma (anyagi szükségleteimtől vezérelve) eladtam egy ódon, sötétbarna szekrényemet, melynek helyére lett beállítva szeptember elején az új, Angliából érkezett fenyő utód.
Ma délután épp belegondoltam, hogy mennyi mindent eladtam már a Nénike hagyatékából! Első alkalommal húszezer forintért, nyár elején tizenkettőért; meg a mai üzletelgetés, és még mindig van holmi.
A FIJA
Égetően kellett a péz, Oli Szlovákiába utazik december közepén. A testvérvárosunk, Liptószentmiklós látja vendégül a Csicsergők néptánc csoportot, és nagy hirtelenjében be kellett (volna) fizetni a kirándulás árát. Így hát, holnap ki fogom tudni.
Menjen a gyerek! Ahhoz képest, hogy az első, macedón útra (5 éve?) úgy kellett kiebrudalnom, és nem engedtem meg neki, hogy ne menjen el, mára olyannyira megváltozott a helyzet, hogy néha magam is meglepődök! ☺
Aszondja múlt hét vége felé, hogy anya, ma később megyek haza, mert lesz délután valami cserediák cuccos, és azt meg akarom hallgatni. Hmmm. ☺
Mercim is volt Görögországban két hetet 11.-ben, előtte meg nálunk egy lányka onnan; persze, hogy ő is menjen!
Azt tudom, hogy a giminknek van kapcsolata horvátokkal, lengyelekkel, hollandokkal, németekkel is. Arra viszont nem számítottam, hogy a gyerek majd azt az utat nézi ki, amelyik a legmesszebb van, ugyanis közölte, hogy akkor ő jövőre kimegy Amerikába, EGY ÉVRE!! 😀 😀 😀 De lehet, hogy talán inkább mégis Kanadát választaná. Hangsúlyoznám az egy évet, még mindig...
Csak annyit kérdeztem tőle, hogy most, hogy így itthon vagyok már vagy két és fél hónapja, ennyire mehetnékje van?!
Mellesleg -sok egyéb költséget nem számítva ide- a hozzájárulás 2,5 millió forint 😉
Egy év??? Még akkor is, ha lenyomozható helyen van és iskolába jár, és családnál van elhelyezve... Hhhhh -egy év?! Pff. Még belegondolni is rossz! Megyek vele! ☺ Másképp nem lehet. Vagy minimum kimegyek az időre Angliába, mert másképp nem tudnám elviselni ebben a házban a létet, az egész biztos! 😢
Persze, jól hangzik ez a lássunk nagyvilágot dolog, de közelebbről nézve azért annyira nem!
Kamaszkorban lévő gyermek, aki alig élte túl nagyobb tragédiák nélkül azt, hogy az anyja nincs vele; akinek nincs normális apja és így nincs előtte rendes, tisztességes férfipélda sem -így kiengedni egy évre a világ másik végére... hát, szerintem nem! Nem adtunk neki szilárd hátteret, lelki stabilitást, megingathatatlan jellemet, jó talajt -úgymond- amibe gyökerezhetne egy ekkora kihívás ideje alatt. Féltem!
Rugalmas vagyok, de úgy tűnik, a rugalmamnak Amerikában van a vége. Vagyis még előtte... ☺
ÖSSZEGZÉS
Eladtam a szekrényt, aminek az árából a gyerek Szlovákiába megy néptáncolni.
Amerikán még gondolkodunk ☺
Ámerika is jó hely, célozzátok meg! :)
VálaszTörlésHa csak a "menőkénkre" gondolok, akkor már januárban küldeném, de most azt hiszem eléggé magam alatt vagyok és csak azt látom, hogy mekkora árat kell fizetni mindenért. Jó döntést szeretnék hozni, nem beszélve arról, hogy mi pénz az... Amúgy látom magam előtt a Kölköt, hogy kint van egy évet Amerikában, szóval... Szerencsére van még addig elég idő. Úgy várom, hogy történjen végre valami jó!....
Törlés