Randi a kuzinnal

Hogy mit meg nem képes tenni az ember jó(?) dolgában?! :D
Holnap este meglátogat rég látott unokaöcsém, egy kis csevelyre, valamint hoz magával egy üveg bort is, apja jófajta rozéjából ;)

Egész életünkben nem találkoztunk valami sűrűn, adódóan abból, hogy az unokaÖCSÉM, aki nős volt és hát.. na -az ember nem találkozgat az unokafívéreivel, igaz? Vagy csak néhanapján, vagy úgy, mint mi a másik uncsitesómmal a Bandival, akivel gyerekkorunkban rengeteget játszottunk együtt és felnőtt korunkban is örülünk egymásnak, ha találkozunk, és rögtön felidéződik a szép gyerekkor :) Szinte a mama kalácsait is érzem a számban :)
Na, ezen unokatestvéremmel, Zé-vel, az elmúlt három év szüreteiben voltunk együtt egy-egy napot, én (mi) szedtük a szőlőt, Ő puttonyozott. Semmi extra :D Persze beszélgettünk, de ez természetes.

Aztán igen különleges módon egymásra bukkantunk a "Nagy Hálón" és néha irkászunk egymásnak. Utóbbi időben egész gyakran. Egy ideje ott tart a dolog, hogy jó lenne találkozni. Bakker! De hát Ő az UNOKATESTVÉREM!!! :O :D :D
Nos, ma hajnalban érkezett haza külföldről, és estvére kialudván magát, jelezte, hogy itten van. Akkor jönne! :D
Még mindig csak vihogok magamon.
De... holnap este átugrik... Beszélgetni... ;)

Ui.: a mamám meg az ő valakije unokatestvérek voltak. Az anyukám meg az apukája másod-unokatesók. Én meg Ő harmadfokon vagyunk unokatestvérek.
Én úgy tudom, ezt már a törvény sem bünteti... :D ;)