2018. november 29., csütörtök

Utcán

Ma két óra leforgása alatt lettünk hajléktalanok, voltunk szobát nézni egy fűtetlen büdös házban. és végül dobtak ki minket egy bed and breakfast hotelba. Ezalatt hivtam négy embert segiteni, kértem fizetéselőleget. Kértem bocsánatot Olitól a folyamatos fosért...
Kaptam bocsánatot, bátorító szavakat.
S ezt Olivér szájából:
"Biztos támaszod vagyok, Anya!"

Most tengerparttól lakunk száz
méterre.
Puszi: Amálka -a bajban látszik, ki mennyi

2 megjegyzés:

  1. Ó basszus, ezt eléggé torokszorító olvasni :(

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Egy trauma volt átélni is... 😑 Hiába fenyegetőztem rendőrséggel, hogy így, egyik pillanatról a másikra nem lehet kilakoltatni valakit -a konyhai cuccainkat már összerakta egy táskába, és két órát adott kimenni. Az idióta, agresszív volt férjével fenyegetőzött. Nem tudtunk mit csinálni. Mondjuk ezek után egy percig sem akartunk volna tovább maradni, de nem tudtunk HOVA menni? Szerintem a döbbenetünket látva volt olyan kegyes és felajánlotta hogy elvisz egy olcsó hotelba. Ennek az ára mellesleg egy hónapra az egész havi fizetésem. Ma megyünk magánszemélyhez szobát nézni. Szóval ez Anglia, vagyis MAGYAR ember embernek farkasa...

      Törlés