2019. július 7., vasárnap

Szerelmes vagyok a főnökömbe

Ti vagytok az elsők, drágáim, akik előtt ki merem jelenteni és le merem írni végre, oly sok év után, hogy fülig szerelmes vagyok a főnökömbe! ❤ Tegnapelőtt világosodtam meg, s vallottam be magamnak is: kedves Amálka, te bármennyire is hangoztatod, hogy barátok vagytok, bele vagy zúgva, mint atom! Mióta is? -Az első pillanattól!

Váltakozva kavarog bennem a röhögés -magamon- és a sírás, hogy ezt nem lehet! És a sírás amiatt, hogy eresszem ki a fejemből még a gondolatát is az egésznek!!! És a feszültséget, amit okozok. Magamnak. 😀😢😀😢

Moses a tárgy.
2015-ben találkoztam vele először Londonban. Az egy dolog, hogy jó pasi (ő volt életemben az első fekete férfi, akit élőben láttam) de első pillanattól valami olyan összhang pattant ki kettőnk között, ami mai napig tart! Pár szavakból is értettük egymást! Vagyis ő kénytelen volt engem abból a néhányból, amit tudtam! 😂
Kedves, eszméletlen a humora, száz százalékig precíz, gondoskodó, törődő ...és férfi!
...
...
...
Ezek itt fentebb a sok minden, ami történt velem általa. Nekem ő a jót jelenti. A magas lécet. Ő az egyetlen férfi az életemben, aki tartósan kedvel és tisztel engem, és ezt szóvá is teszi.

Az, hogy én SOHA nem adtam jelét a bennem lévő felfokozott érzéseknek, vonzalomnak, rajongásnak, az a tartásomnak köszönhető. Meg annak a nem elhanyagolható ténynek, hogy együtt él a barátnőjével. 😕

Szóval ez nekem akkora akadály -azt gondolom, ez a józan ész diktálta hozzáállás- hogy bár szétszakadtam belülről, akkor is elfojtottam magamban. Jól ledugóztam.

Mikor eldöntöttem anno, hogy hazajövök Oli miatt, és közöltem vele, egy pillanatra bekönnyesedtek a szemei, és hirtelen távozott.
Hazaértem, két hét múlva kaptam egy kis videót üziben, ami Lucyll-ról szólt 😀 Ezért a csúnya L.-ért a srác mindent megtett, jó volt hozzá, L. mégis elhagyta. A srác azt énekli neki, hogy "gyere vissza hozzám, hisz hozzám tartozol".
Tátva maradt a szám. Hangsúlyozom, hogy M. se tett SOHA konkrét kijelentést, DE (utólag összeállt a kép, sajnos nagyon lassan esnek le nekem ilyen dolgok) millió jelzést adott, a dolgozók előtt, a titkárnő előtt, személyesen nekem... Tudnom kellett volna! Látnom kellett volna!...

Nagyon hiányzott nekem! Nagyon!
Olyan pozitív töltést adott nekem, hogy otthon úgy éreztem magam, mint akit kihúztak az áramból.

Igazából nem is tudom, mit írjak?! Hogy nem vettem észre, hogy odavan értem egy férfi, aki a tenyerén hordozott? (A munka elején házat bérelt nekünk Norwich-ban, túlfizett, a gyerekeimet is kihozhattam dolgozni, és ingyen lakhattam a koleszban öt hétig, amiért ő tartott a hátát. Stb.)

Mielőtt hazajöttem takarítás közben mondta vagy hat ember előtt, hogy már a mennyországban eldöntötték, hogy nekünk örökké együtt kell lennünk! Mit mond erre T. Amálka??! "Mármint te és én? SOHA!" 😀 Hát, gratulálok magamnak! Nekem azért nem egyszerű udvarolni... 😧

...
Kedveskéim. Dolog jött közbe és a sztori hosszú, folytatom majd.
Egyelőre nagyon szomorú vagyok, potyognak a könnyeim most az ágyban is, épp a fülemből törölgettem ki a könnycseppeket 😀
Egy valami biztos: nem akarom ezt a szenvedést!!!
A szívem eleped egy cseppnyi jóságért és szeretetért. Az Ő erős karjában lenni. Mellette feküdni az ágyban hozzábújva... Hallgatni az értelmes, kedves beszédét.

Istenem, segíts rajtam!

Colchesterben

Hála legyen a Teremtőnek, azt is megértük, hogy eljött az iskolaév vége!!! 😀 És hogy befejeződött ott az éjszakai munka (októberig) amit már egyre nehezebben viseltem! A kisfőnök kolleganő ármánykodásairól nem is beszélve. De sokszor helyezkedett úgy, hogy a munka java része nekem maradjon! Istenem, gyötrelmes egy év volt! Pszichoterror, alázás, takarító királylányok hatalmi harca, kihasználás: minden nap gyomoridegem volt, és így kellett a derékfájásom mellett egy szó nélkül elvégezni azt a kemény fizikai munkát (öt épületrész takarítása) mindemellett tudtam, hogy rendre kipletykálnak a hátam mögött... Míg ők minden nap családba és szép házba tértek haza, én a lepukkadt, koszos, gusztustalan, büdös, méregdrága motelszobánkba, ahol az egyetlen értékelhető dolog a szép kilátás volt. Nagyon sokszor majdnem feladtam. Nagyon sokszor jutottam el lelkileg a trottyra. Oda, hogy értelme nincs az életnek, mit csinálok én itt??! Úgy, hogy közben a gyerekem életét is tönkreteszem, és a honvágyba is belepusztulok... DE!!! Isten minden nap új erőt adott, és megvigasztalt! ☺ És adott júniusban egy olyan összegű fizetést, amit le sem merek ide írni! 😀

Szóval kiszabadultunk a suliból, a hotelból -eljött a vége!😊 El sem hiszem. ☺
Hétfőn hajnalban átköltöztünk Colchesterbe egy egyhetes kolesztakarításra, teljesen új csapattal.

NAGYON JÓÓÓ itt!!! 😊😊😊
Sok a munka, de felszabadult vagyok, arik a kollegák, itt van a főnök velünk folyamatosan -imádom: de erről a következő sztoriban- szép, új helyen lakunk, INGYEN! 😊

Szóval csak szerettem volna jelezni, hogy most már jólérzem magam, és minden remek! 😊

Holnap reggel tovább utazunk Hatfield-be, három hétre.

Puszi Nektek! ❤

Pár kép a Mező széléről, vagyis az Essex Egyetem "The Meadows" kollégiumáról:

Ez csak egy épületszárny a kb. nyolcból. Emögött van egy kis kanális, két hattyú úszkál benne☺

Ez a gyönnnyörűség én vagyok!!! 😀😀😀



Ez a látkép az ágyból

Ez tárul elénk az ajtóból





2019. június 2., vasárnap

UFO invázió

Leszálltak (vagyis inkább fel) az UFÓK mifelénk. 😊😊😊
Hosszú-hosszú idő után ismét lett annyi pénzem,  hogy némi aprócska beruházást tegyek. Tudom, másnak ez bakfitty, de nekem hosszú évek kitartása és kemény munkája, hogy ennyit is megengedhetek magamnak. Mégpediglen néhány új lámpát. ☺
Tegnap egy szerelő srác ténykedett nálam, megbűvölte az ósdi elektromos vezetékeimet a falban, feltett a nappaliba, Olivér szobájába és a tornaszobába egy-egy új ufólámpát. A nappaliban kapcsolót és konnektort cserélt. Meggyógyította a kinti, hátsó világítást, felszereltettem vele a hősugárzóm talpait, valamint fúrta-faragta a franciaágyamat, hogy éjszakánként, ha nagyobb lendülettel fordulok a jobb oldalamról a balra, akkor ne szakadjon le! 😀
Holnap reggel ismét jön majd, a terv Olivér nagy szekrényének a megjavítása: hátlap felerősítése, polcok rögzítése, valamint faállványzat (amolyan pergola) készítése a két nagy lilaakác bokromnak.

Alább pár előtte-utána képpel demonstrálom a lámpaügyi változásokat.
Puszi Mindenkinek! Szép vasárnapot Nektek!
Ui.: nálunk ma nagy vendégség van 😘













2019. május 1., szerda

Hellókasziasztok!

Ezer éve készülök beszámolni az angliai életünkről, de olyan szomorú volt az egész, hogy nem volt lélekjelenlétem hozzá. Aztán hazalátogattunk közben, és dolgozni meg olyan sokat kell -és éjszakába nyúlóan- hogy az álmatag délelőttök nagyon gyorsan elszaladtak a következő munkakezdésig. Szóval tényleg nem az a konklúzió, hogy lusta voltam, csak egyéb körülmények miatt így alakult.
Ezentúl hosszabb-rövidebb, de mindenképp gyakori beszánolókra készülök! ☺
Készüljetek!😉😁

A héten egy nyaraló apartmanban voltunk takarítani Christchurch-ben, és a szomszédban ez a járgány állt a ház előtt. Szerintem ilyen autó nincs is!!! 😀


2018. december 7., péntek

Hívás Washingtonból

Épp végeztünk ma,úgy fél kettő tájékán, egy felújított, de még fűtetlen, dermesztően hideg ház takarításával, és ekkor csörrent meg a telefonom.

Moses! 😊 Jó főnököm, drága barátom ❤
Egy hete nem találkoztunk és nem is beszéltünk, már kezdett nagyon hiányozni! Gondtam is rá, hogy megcsörrintem hova tűnt, hogy van.
Erre ma Ő hívott😊
Kérdezte hogy van Olivér? S a többi, mire jeleztem, hogy "épp most végeztünk egy házzal a lányokkal", hogy értse, én most nem szeretnék/nem tudok magánügyekről beszélgetni.
Szóval kihangosítottam és konferenciabeszélgetés lett belőle. Vihorászással.
Közben elmondta, hogy épp Washingtonban van 😮😮😮 Mi? Hol vagy? In di júeszéj??? Yes😊
Nem akartuk elhinni...
Jó lélek kiutazott valami biznic miatt.

Még pár dologról elviccelődtünk így négyesben, aztán letettük.

Sokáig mosolyogtam😊😊😊 A drága felhívott  Washingtonból😊
Annyira szeretem ezt az embert!
Irkásztam is neki miután letettük: üzletről, mindenről. Mindent köszönt.
Mondtam, hogy nincs mit, mindig itt van a szívemben. Azt írta: "ahogy te is az enyémben".

A sok ramaty dolog után, ami az elmúlt napokban történt, és azután, hogy csontig átfagytam a házban -ez a pár kedves mondat megmelengette a szívemet.


Pussz Amál: Washingtonban is gondolnak rám 😊

2018. december 4., kedd

Első angol reggelim

Ma elfogyasztottam a Hotel Capital-ban életem első villásreggelijét 😀 Az elmúlt napok legszebb élménye volt.
Pár nap múlva adok részletes beszámolót.