Jó hírek következnek: még az is lehet, hogy írni fogok! :P :D
Mivel annyi de annyi de annyi mesélnivalóm van, hogy majd' szétcsattanok!!! :)
Óóó, semmi különleges: nem pasiztam be, nem szakadt rám az OTP, új munkahelyem sincs..
Vannak viszont tüneményes barátaim (igen, ide sorolok egy bizonyos Vilmát is) vannak gyerekeim (és élnek még! -mármint hogy még nem csaptam agyon őket) és remek hittestvéreim, akik ápolgatnak-pátyolgatnak-kijózanítanak, és valahogy mindig az utamba csöppent a Jóisten valamit, ami segít fejlődnöm, kiismerni magamat, vagy úgyis mondhatnám, hogy megismerkedni önmagammal! :) Izgalmas kaland!
Bővebben: majd! :P :)
Mindekit puszilok, hiányoztok ám, csak nem volt energiám írni...
2014. november 21., péntek
2014. október 7., kedd
SZŐKE Tündér
:) :) .)
Tegnap (komoly és hosszas dilemmázás után, mikor is már majdnem lebeszéltem magam) elmentem a fodrászlányhoz melíroztatni.
Féltem nagyon, de belevágtam!
A lelkem már kiáltott a "megvilágosodás" után, a vasárnapi heveny félelmek legyűrése (jó vagyok én barnán is és olcsóbb is az, igaz hogy utálom és szőke vagyok, de akkor is) végül úgy sikerült, hogy valahogy nem jutottam odáig, hogy felhívjam a csajt és lemondjam. Így valahogy mintha belesodródtam volna a történésekbe, de ennek így kellett lennie!!! :)
Nagggyon izgultam az alufólia alatt, mert ebből a kopottas vöröses-barnából akár répasárga is lehetett volna, vagy ősz valami nagyon vad! Féltem, hogy lebőgök majd és nevetséges leszek a borzalmas színű, világító fejemmel. De nem! :) Nagyon szép lettem!!! :)
Ne valami önimádónak gondoljatok, hanem csak annyira örülök annak, hogy SIKERÜLT!!! :) Sikerült visszaszerezni a régi önmagamat! De jó, hogy hallgattam másokra, hogy ne legyek FEKETE (egy hónapja még ez volt a terv) mert akkor ismét a lelkemre veszem a sötét terheket... Akkor kicsit "vörültem", de most már minden porcikám kívánta a szőkét, a régi önmagamat! :) Kívántam magamat -de hülyén hangzik!!! :D
És mikor Csilla kiszedte az alufóliákat, kimosta, bekente a hajamat, megtörölt, és kiültem a székbe vizes fejjel, már akkor fülig ért a szám, ahogy előrehajoltam a tükörhöz megnézni mi a helyzet: SZŐŐŐKE VAGYOK! :D És a fodrászcsaj csak mosolygott, annyira aranyos volt!
Szárítás közben mondta, hogy "Sokkal jobb a szőke mint az a sötét volt!" És mosolygott! :)
Hát, komolyan mondom, tegnap megszülettem újra!
Ragyog a fejem, mintha fényt gyújtottak volna a lelkemben és boldog vagyok! Én vagyok én! Az jön kifelé belőlem, aki én vagyok és nem a sötétség, amit valaki romlott önmagából hagyott bennem.
Megszabadultam!
Több, mint egy év kellett hozzá. Isten. Gyermekeim. Barátok, ismerősök, vasakarat és keményen irányított gondolatok. Így is megszenvedtem rendesen, hogy kitépték a szívem és kitaposták még a beleim is... De itt vagyok és JÓL vagyok!
Köszönöm!!! :)
Mindig azt mondtam, hogy akkor leszek szőke, amikor már jól leszek! Teljesen jól!
SZŐŐŐKE VAGYOOOK!!!!!!!!!!!!!! :D :D :D :*
Tegnap (komoly és hosszas dilemmázás után, mikor is már majdnem lebeszéltem magam) elmentem a fodrászlányhoz melíroztatni.
Féltem nagyon, de belevágtam!
A lelkem már kiáltott a "megvilágosodás" után, a vasárnapi heveny félelmek legyűrése (jó vagyok én barnán is és olcsóbb is az, igaz hogy utálom és szőke vagyok, de akkor is) végül úgy sikerült, hogy valahogy nem jutottam odáig, hogy felhívjam a csajt és lemondjam. Így valahogy mintha belesodródtam volna a történésekbe, de ennek így kellett lennie!!! :)
Nagggyon izgultam az alufólia alatt, mert ebből a kopottas vöröses-barnából akár répasárga is lehetett volna, vagy ősz valami nagyon vad! Féltem, hogy lebőgök majd és nevetséges leszek a borzalmas színű, világító fejemmel. De nem! :) Nagyon szép lettem!!! :)
Ne valami önimádónak gondoljatok, hanem csak annyira örülök annak, hogy SIKERÜLT!!! :) Sikerült visszaszerezni a régi önmagamat! De jó, hogy hallgattam másokra, hogy ne legyek FEKETE (egy hónapja még ez volt a terv) mert akkor ismét a lelkemre veszem a sötét terheket... Akkor kicsit "vörültem", de most már minden porcikám kívánta a szőkét, a régi önmagamat! :) Kívántam magamat -de hülyén hangzik!!! :D
És mikor Csilla kiszedte az alufóliákat, kimosta, bekente a hajamat, megtörölt, és kiültem a székbe vizes fejjel, már akkor fülig ért a szám, ahogy előrehajoltam a tükörhöz megnézni mi a helyzet: SZŐŐŐKE VAGYOK! :D És a fodrászcsaj csak mosolygott, annyira aranyos volt!
Szárítás közben mondta, hogy "Sokkal jobb a szőke mint az a sötét volt!" És mosolygott! :)
Hát, komolyan mondom, tegnap megszülettem újra!
Ragyog a fejem, mintha fényt gyújtottak volna a lelkemben és boldog vagyok! Én vagyok én! Az jön kifelé belőlem, aki én vagyok és nem a sötétség, amit valaki romlott önmagából hagyott bennem.
Megszabadultam!
Több, mint egy év kellett hozzá. Isten. Gyermekeim. Barátok, ismerősök, vasakarat és keményen irányított gondolatok. Így is megszenvedtem rendesen, hogy kitépték a szívem és kitaposták még a beleim is... De itt vagyok és JÓL vagyok!
Köszönöm!!! :)
Mindig azt mondtam, hogy akkor leszek szőke, amikor már jól leszek! Teljesen jól!
SZŐŐŐKE VAGYOOOK!!!!!!!!!!!!!! :D :D :D :*
2014. október 1., szerda
Fodrásznál
Nagyon jó a kedvem! :)
Minden sikerült ma: jó volt reggel az idő a bringázáshoz (értsd: csizmában, kabátban, kesztyűben nem fagytam szét és nem is esett). Normálisak voltak a kolleginák (a hátam mögött HANGOSAN egyik sem ugatott) Túl(fél)óráztam. Jutalom: főnökasszony rögtön felajánlotta, hogy holnap reggel bevisz kocsival dolgozni (most nem tudom örüljek-e?). A napom sikeresnek mondható volt, a belem kifutva és kapkodva majdnem mindennel végeztem.;)
Lényeg: meló után eljutottam időben a választási gyűlésre és felesküdtem, hogy dolgozó népemet tisztelettel, becsülettel, a törvényadta keretek között teljes odaadással szolgálom majd 12-én! Ésss, nem csak hogy póttagból igazi taggá avanzsálódtam, de kemény lemondó alkudozásokkal is kénytelen lettem elnökHELYETTES lenni! ;) Ez aztán a gyors kárrier! :D Tiszta boldog vagyok! :)
Ráadásul a fodrásztól sem késtem el, mert mint a villám hazatekertem Erdőtelekre és 17.45-kor már a fejmosóban ültem. Vagyis előtte. A fodrászlánykát ismerem régről (anno az öccse volt az akit ki kellett utálnom tőlünk, mert a fiaimat rávette tüzeskedésre és majdnem felgyújtották a házat) :O :D
Nagyon ügyes a lány! Profi! Szóval boldogságom netovábbja, hogy új frizurával jöttem haza, s vágás-szárítás mindössze 1.500 Ft volt. Jövő hétre leszerveztem vele a melírt!!! ;)
Pénteken kozmetikushoz megyek Mercivel. Jajdejóóó! :)
Hazafele jövet magammal ragadtam Erzsi mama káposztás tésztáját, s holnap az lesz az ebédem a cégnél.
Az előbb cseverésztem kicsit Csabival, aki nagyon boldog Cukival :) (Cuki még szűz!!! Nabazdmeg! :D Vagyis ne! Vagyis... Namivan? Olyan lánnyal jár a kisfiam (exkefegép) mint amilyen én voltam????? :D :D :D ) Érdekes ám az élet! :)
Tegnap este átugrott Merci is meg Albi is. Mercinek odaadtam a levendulás csodaszappant, örült neki! Vasárnap meg lesz neki meglepi tortája is, utólag pótlandó a névnapi mulasztásokat. Albi meg mesélt a fősuliról és én annyira nyugodt amióta Ő is nyugodt! Írt egy ZH-t, 8/8-as lett! :) :) :) És ez már a második ilyen! ;) És csak mesél a fizikáról és mesél... Annyira jó! És a szülinapi bulija (10.10.) itt lesz megtartva nálam. (Jáujjj!) Készülődünk!
Ööö, tegnap hihetetlenül gyönyörűre behoroltam az utcát, és eligazgattam a földet egyenletesre és meseszépre elgereblyéztem!!! :) Most már kicsit javítgatni kell, de lefényképezem majd! :P
Más újság nincs, vagyis van, de mennem kell zuhanyozni és aludni és Olival beszélgetni (az majdnem egy óra..) :)
Puszikáim! Jóéjt! :*
Minden sikerült ma: jó volt reggel az idő a bringázáshoz (értsd: csizmában, kabátban, kesztyűben nem fagytam szét és nem is esett). Normálisak voltak a kolleginák (a hátam mögött HANGOSAN egyik sem ugatott) Túl(fél)óráztam. Jutalom: főnökasszony rögtön felajánlotta, hogy holnap reggel bevisz kocsival dolgozni (most nem tudom örüljek-e?). A napom sikeresnek mondható volt, a belem kifutva és kapkodva majdnem mindennel végeztem.;)
Lényeg: meló után eljutottam időben a választási gyűlésre és felesküdtem, hogy dolgozó népemet tisztelettel, becsülettel, a törvényadta keretek között teljes odaadással szolgálom majd 12-én! Ésss, nem csak hogy póttagból igazi taggá avanzsálódtam, de kemény lemondó alkudozásokkal is kénytelen lettem elnökHELYETTES lenni! ;) Ez aztán a gyors kárrier! :D Tiszta boldog vagyok! :)
Ráadásul a fodrásztól sem késtem el, mert mint a villám hazatekertem Erdőtelekre és 17.45-kor már a fejmosóban ültem. Vagyis előtte. A fodrászlánykát ismerem régről (anno az öccse volt az akit ki kellett utálnom tőlünk, mert a fiaimat rávette tüzeskedésre és majdnem felgyújtották a házat) :O :D
Nagyon ügyes a lány! Profi! Szóval boldogságom netovábbja, hogy új frizurával jöttem haza, s vágás-szárítás mindössze 1.500 Ft volt. Jövő hétre leszerveztem vele a melírt!!! ;)
Pénteken kozmetikushoz megyek Mercivel. Jajdejóóó! :)
Hazafele jövet magammal ragadtam Erzsi mama káposztás tésztáját, s holnap az lesz az ebédem a cégnél.
Az előbb cseverésztem kicsit Csabival, aki nagyon boldog Cukival :) (Cuki még szűz!!! Nabazdmeg! :D Vagyis ne! Vagyis... Namivan? Olyan lánnyal jár a kisfiam (exkefegép) mint amilyen én voltam????? :D :D :D ) Érdekes ám az élet! :)
Tegnap este átugrott Merci is meg Albi is. Mercinek odaadtam a levendulás csodaszappant, örült neki! Vasárnap meg lesz neki meglepi tortája is, utólag pótlandó a névnapi mulasztásokat. Albi meg mesélt a fősuliról és én annyira nyugodt amióta Ő is nyugodt! Írt egy ZH-t, 8/8-as lett! :) :) :) És ez már a második ilyen! ;) És csak mesél a fizikáról és mesél... Annyira jó! És a szülinapi bulija (10.10.) itt lesz megtartva nálam. (Jáujjj!) Készülődünk!
Ööö, tegnap hihetetlenül gyönyörűre behoroltam az utcát, és eligazgattam a földet egyenletesre és meseszépre elgereblyéztem!!! :) Most már kicsit javítgatni kell, de lefényképezem majd! :P
Más újság nincs, vagyis van, de mennem kell zuhanyozni és aludni és Olival beszélgetni (az majdnem egy óra..) :)
Puszikáim! Jóéjt! :*
2014. szeptember 25., csütörtök
Szamócapálinka
Muszáj volt! :)
Szomszédasszony átugrott pár percre, kiöntötte a szívét, majd tudattam vele, hogy délután azon kérdés feltétele céljából hívtam, hogy van-e otthon pálinkájuk? Mert ha van, INNÉK! Azonnal és sokat, de hát ha így alakult...
-Mindjárt hozom! -volt a válasz, s mire ellenkezni kezdtem volna, már szaladt is haza, én meg akkor már -ha egyszer így alakult- előkaptam két pálinkáspohárkát! :D
Nnnna, megyek is aludni, mert asszem ágynak döntött ez a kevéske. Nagyon jólesett, kellett a mai ISZONYATOS nap után! A cégnél alig hagytak az agyamból valamicskét, úgy leszívták azok a gonosz boszorkák. A maradékot nemrég Lola pálinkája nyiffantotta ki, szóval már nincs gond! :D
Jóéjt mindenkinek, különösen Vilmának, akit innen is puszilok! :*
Amálka, kábító lehelettel
Szomszédasszony átugrott pár percre, kiöntötte a szívét, majd tudattam vele, hogy délután azon kérdés feltétele céljából hívtam, hogy van-e otthon pálinkájuk? Mert ha van, INNÉK! Azonnal és sokat, de hát ha így alakult...
-Mindjárt hozom! -volt a válasz, s mire ellenkezni kezdtem volna, már szaladt is haza, én meg akkor már -ha egyszer így alakult- előkaptam két pálinkáspohárkát! :D
Nnnna, megyek is aludni, mert asszem ágynak döntött ez a kevéske. Nagyon jólesett, kellett a mai ISZONYATOS nap után! A cégnél alig hagytak az agyamból valamicskét, úgy leszívták azok a gonosz boszorkák. A maradékot nemrég Lola pálinkája nyiffantotta ki, szóval már nincs gond! :D
Jóéjt mindenkinek, különösen Vilmának, akit innen is puszilok! :*
Amálka, kábító lehelettel
2014. szeptember 13., szombat
Állásbörze
Január vége óta irattárosként dolgozom egy irodában.
A munkaköröm szebben hangzó megnevezése irodai asszisztens, de én csak aktakukacnak hívom magam :D Kisebb-nagyobb aktákat pakolok egész nap. Ez alatt azt kell érteni, hogy tíz ügyintéző nő keze alól pakolok el határidők, irathelyek, évek, ügyszámok alapján dossziékat.
Van amelyik néhány lapból áll, van amelyik már közel három kiló. Vannak "nagy ügyek" amik kemény karton fedelek közé vannak kötve, és úgy öt-hat kilósak, már alig kezelhetőek, mert félő, hogy szétcsúsznak és nagyon nehéz megemelni őket.Ezekből tizet hordok oda-vissza napi szinten. Az akták össztömegét még nem sikerült pontosan meghatároznom, négy-nyolc mázsa között tippelem naponta.
Az első két hétben a fejem szaggatva fájt, mert térkép segítségével sem találtam sok ügyirathelyet a 200 négyzetméteres iroda zeg-zugaiban. Rettenetesen kellett figyelnem, hogy ne más határidőbe tegyem az aktát, vagy ne keverjem a két körzetet, vagy ne tegyem a nyilvántartást a szünetelbe, vagy a jó határidőbe vitt ügy, ha jó sorrendbe került ügyszám szerint, ne másik évben kössön ki! Voltak bajok :D
Ezenfelül recsegtek a térdeim a napi 2-300 guggolástól, mert ennyiszer kell le-felállni amikor egyes ügyeket kiráncigálok, hogy beléjük helyezzem a frissen érkezett leveleket például.A hajolgatástól nap végére lemerevedett a derekam, a súllyal való hajolgatástól néha annyira elgémberedett mindenem, hogy alig tudtam felállni. Lényeg a lényegben: sokat szenvedtem fizikálisan egész idáig, a térdeim viszont megerősödtek.
A forgótájékom és az alsó gerinchajlatom folyamatosan ki akar szakadni, azon nem tudtam segíteni, az utóbbi egy hónapban folyamatosan jajveszékeltem magamban, hogy nem bírom tovább. Kimerültem, nagyon sok volt a munka: több napot nem volt a kolléganő sem, így az ő hegyeit is én mozgattam.
az intéznivalóim, a gondjaim is tornyosultak fölöttem, no egy szép hétfői napon úgy maradtam. Lehajolva...
Valahogy felkecmeregtem, az aktákat letettem a kezemből, támaszkodtam a komódra. Így dolgoztam még három napot, hogy minden hajlásnál támaszkodtam, nyögve álltam fel, sóhajtoztam minden guggolásnál és guggolásból felállásnál. Kedden elkéretszkedtem péntekről, hogy elmenjek orvoshoz. Alig bírtam ki péntekig. Végigszenvedtem-nyavalyogtam a hetet (magamban) de a megváltó péntek is elérkezett! :)
Kaptam gyógyszereket, tapaszt. Rákövetkező hétfőn voltam laborban, majd kedden röntgenen. Gyönyörűszép, EGYENES gerincem van! :D Hátulról nézve. Oldalról nézve túl nagy az alsó görbületem, van kis kopás, kis meszesedés.De igazából a forgótájéki izmaim nem bírták tovább -velem született csípőficammal rendelkezem nyomokban. Végülis majdnem mindegy is, hogy mitől fáj, de emelni négy-öt napja még nem tudtam! Annyira elnehezült a derekam, hogy fájdalomcsillapító szedése mellett is fájt a legkisebb dolog felemelésekor is.
Nagyon át kellett gondolnom a jövőmet. Folytatom ezt? És meddig? Mennyit fogok bírni? FOGALMAM SINCS!!! Ha kiújul??? Vagyis ha nem fogom bírni a cipekedést? Mi lesz velem? Velünk?
Muszáj másik munka után néznem!
Egyik ismerősöm küldött át egy ajánlatot. Valami hasonló munkakörben dolgoztam már korábban, gondoltam megtanulnám, pláne ha legalább ennyit lehetne vele keresni (ami nem sok, de ennél kevesebbet azért remélem mégsem szeretnének adni azért a munkáért) ha meg picivel többel is jutalmaznák az ember munkáját, akkor máris elvállalom! :)
Ma délután utánaolvastam a feladatkörnek, és próbáltam fellelni adatokat arról, hogy mi az az összeg, ami.
Hááát... Eléggé elkeseredtem. A sok új tanulnivalót vállaltam volna, szeretek megújulni, rámférne kis tanulás, de...! 70-max. 80.000 Forint amivel ezt a munkát díjazzák, szóval igazam lett, hogy nem véletlenül csak érettségit kérnek hozzá... :(
Azért megkérdezem hétfőn személyesen őket, de azt hiszem derékkötőt kell vennem, gyógykrémeket, gyógyszert, és hetente fürdőt mert ennél kevesebben egyszerűen NEM KERESHETEK!!!
Éhenhalnánk :(
Amálka, újra csodára várva
A munkaköröm szebben hangzó megnevezése irodai asszisztens, de én csak aktakukacnak hívom magam :D Kisebb-nagyobb aktákat pakolok egész nap. Ez alatt azt kell érteni, hogy tíz ügyintéző nő keze alól pakolok el határidők, irathelyek, évek, ügyszámok alapján dossziékat.
Van amelyik néhány lapból áll, van amelyik már közel három kiló. Vannak "nagy ügyek" amik kemény karton fedelek közé vannak kötve, és úgy öt-hat kilósak, már alig kezelhetőek, mert félő, hogy szétcsúsznak és nagyon nehéz megemelni őket.Ezekből tizet hordok oda-vissza napi szinten. Az akták össztömegét még nem sikerült pontosan meghatároznom, négy-nyolc mázsa között tippelem naponta.
Az első két hétben a fejem szaggatva fájt, mert térkép segítségével sem találtam sok ügyirathelyet a 200 négyzetméteres iroda zeg-zugaiban. Rettenetesen kellett figyelnem, hogy ne más határidőbe tegyem az aktát, vagy ne keverjem a két körzetet, vagy ne tegyem a nyilvántartást a szünetelbe, vagy a jó határidőbe vitt ügy, ha jó sorrendbe került ügyszám szerint, ne másik évben kössön ki! Voltak bajok :D
Ezenfelül recsegtek a térdeim a napi 2-300 guggolástól, mert ennyiszer kell le-felállni amikor egyes ügyeket kiráncigálok, hogy beléjük helyezzem a frissen érkezett leveleket például.A hajolgatástól nap végére lemerevedett a derekam, a súllyal való hajolgatástól néha annyira elgémberedett mindenem, hogy alig tudtam felállni. Lényeg a lényegben: sokat szenvedtem fizikálisan egész idáig, a térdeim viszont megerősödtek.
A forgótájékom és az alsó gerinchajlatom folyamatosan ki akar szakadni, azon nem tudtam segíteni, az utóbbi egy hónapban folyamatosan jajveszékeltem magamban, hogy nem bírom tovább. Kimerültem, nagyon sok volt a munka: több napot nem volt a kolléganő sem, így az ő hegyeit is én mozgattam.
az intéznivalóim, a gondjaim is tornyosultak fölöttem, no egy szép hétfői napon úgy maradtam. Lehajolva...
Valahogy felkecmeregtem, az aktákat letettem a kezemből, támaszkodtam a komódra. Így dolgoztam még három napot, hogy minden hajlásnál támaszkodtam, nyögve álltam fel, sóhajtoztam minden guggolásnál és guggolásból felállásnál. Kedden elkéretszkedtem péntekről, hogy elmenjek orvoshoz. Alig bírtam ki péntekig. Végigszenvedtem-nyavalyogtam a hetet (magamban) de a megváltó péntek is elérkezett! :)
Kaptam gyógyszereket, tapaszt. Rákövetkező hétfőn voltam laborban, majd kedden röntgenen. Gyönyörűszép, EGYENES gerincem van! :D Hátulról nézve. Oldalról nézve túl nagy az alsó görbületem, van kis kopás, kis meszesedés.De igazából a forgótájéki izmaim nem bírták tovább -velem született csípőficammal rendelkezem nyomokban. Végülis majdnem mindegy is, hogy mitől fáj, de emelni négy-öt napja még nem tudtam! Annyira elnehezült a derekam, hogy fájdalomcsillapító szedése mellett is fájt a legkisebb dolog felemelésekor is.
Nagyon át kellett gondolnom a jövőmet. Folytatom ezt? És meddig? Mennyit fogok bírni? FOGALMAM SINCS!!! Ha kiújul??? Vagyis ha nem fogom bírni a cipekedést? Mi lesz velem? Velünk?
Muszáj másik munka után néznem!
Egyik ismerősöm küldött át egy ajánlatot. Valami hasonló munkakörben dolgoztam már korábban, gondoltam megtanulnám, pláne ha legalább ennyit lehetne vele keresni (ami nem sok, de ennél kevesebbet azért remélem mégsem szeretnének adni azért a munkáért) ha meg picivel többel is jutalmaznák az ember munkáját, akkor máris elvállalom! :)
Ma délután utánaolvastam a feladatkörnek, és próbáltam fellelni adatokat arról, hogy mi az az összeg, ami.
Hááát... Eléggé elkeseredtem. A sok új tanulnivalót vállaltam volna, szeretek megújulni, rámférne kis tanulás, de...! 70-max. 80.000 Forint amivel ezt a munkát díjazzák, szóval igazam lett, hogy nem véletlenül csak érettségit kérnek hozzá... :(
Azért megkérdezem hétfőn személyesen őket, de azt hiszem derékkötőt kell vennem, gyógykrémeket, gyógyszert, és hetente fürdőt mert ennél kevesebben egyszerűen NEM KERESHETEK!!!
Éhenhalnánk :(
Amálka, újra csodára várva
Képnézegetés Erzsi mamával
Ma délután újra Dubrovnikban jártunk :)
Erzsi mama, Olivér és én.
Mondom, az elmúlt egy hétben teljesen más dolgokat műveltünk, mint megszokott! :) Jól is esett! Ezeket már régóta tervezgetem, és elmondhatatlanul jó érzés, hogy végre valóra váltak!!!
A nyári dubrovniki utazásunk egy tündérmese volt, csodák csodák hátán, páratlan, festői környezetben, aranyos emberekkel, a néptáncos tünemény gyerekeinkkel, varázslatos helyeken, nosztalgiával, régmúlt idők letűnt de felrázó hangulatával -feltöltődéssel. Évekre való energiát hoztam haza magamban! :)
Ma ötkor (teaidőben) Erzsi mama begurult hozzánk drótszamarán, a nagy zöld esőköpenyében. Esett. Annyira aranyos volt, ahogy mosolygott, a fején meg a kapucni...Jópofa egy nőszemély. Most, hogy végre lelassított velem a világ, újra ugyanúgy tudom szeretni mint korábban, amikor még semmi baj nem volt! :)
Szóval beültünk Oli szobájába (az egész házban tökéletes rend volt) és átnéztünk több száz képet a gépen. Ő még sosem látott számítógépen fotókat szerintem. Régen Ő vetített nekünk diákat, most meg én moziztattam meg :)
Elkalandoztunk a szülinapi kerti partijára, Zsolti öcsémékhez kis Zsolesz szülinapi ebédjére, meg a mikor a gyerekeim esküvői ruha bemutatón voltak modellek, aztán Szigetvárra, ahol gyerekeimmel jártam júliusban.
Végül elhajókáztunk Kupariból Dubrovnikba, néptáncoltunk, hőségben sétáltunk, megcsodáltuk a milljó színű tengert, fagyiztunk, fügét vettünk az öreg nénitől, tengerjáró és vitorlás hajókat néztünk, meg lebombázott villákat, és strandoló virgonc gyerkőcöket :) Nagyon kellemes volt!
Aztán nem sokat cseverészve visszaöltözött esőkabátba és a legjobban zuhogó esőben hazatekert, előrenézve integve egyet! :D Annyira manós! :) Nagyon szeretem, csak még itt legyen közöttünk jó sokáig, nekem pedig legyen sokszor lehetőségem "lassítani" -mert olyankor kicsit szebb a világ! Én meg jobb vagyok. Az élet pedig szebb.
Hát, így zajlott a délutáni időutazásunk Erzsi mamával :)
Erzsi mama, Olivér és én.
Mondom, az elmúlt egy hétben teljesen más dolgokat műveltünk, mint megszokott! :) Jól is esett! Ezeket már régóta tervezgetem, és elmondhatatlanul jó érzés, hogy végre valóra váltak!!!
A nyári dubrovniki utazásunk egy tündérmese volt, csodák csodák hátán, páratlan, festői környezetben, aranyos emberekkel, a néptáncos tünemény gyerekeinkkel, varázslatos helyeken, nosztalgiával, régmúlt idők letűnt de felrázó hangulatával -feltöltődéssel. Évekre való energiát hoztam haza magamban! :)
Ma ötkor (teaidőben) Erzsi mama begurult hozzánk drótszamarán, a nagy zöld esőköpenyében. Esett. Annyira aranyos volt, ahogy mosolygott, a fején meg a kapucni...Jópofa egy nőszemély. Most, hogy végre lelassított velem a világ, újra ugyanúgy tudom szeretni mint korábban, amikor még semmi baj nem volt! :)
Szóval beültünk Oli szobájába (az egész házban tökéletes rend volt) és átnéztünk több száz képet a gépen. Ő még sosem látott számítógépen fotókat szerintem. Régen Ő vetített nekünk diákat, most meg én moziztattam meg :)
Elkalandoztunk a szülinapi kerti partijára, Zsolti öcsémékhez kis Zsolesz szülinapi ebédjére, meg a mikor a gyerekeim esküvői ruha bemutatón voltak modellek, aztán Szigetvárra, ahol gyerekeimmel jártam júliusban.
Végül elhajókáztunk Kupariból Dubrovnikba, néptáncoltunk, hőségben sétáltunk, megcsodáltuk a milljó színű tengert, fagyiztunk, fügét vettünk az öreg nénitől, tengerjáró és vitorlás hajókat néztünk, meg lebombázott villákat, és strandoló virgonc gyerkőcöket :) Nagyon kellemes volt!
Aztán nem sokat cseverészve visszaöltözött esőkabátba és a legjobban zuhogó esőben hazatekert, előrenézve integve egyet! :D Annyira manós! :) Nagyon szeretem, csak még itt legyen közöttünk jó sokáig, nekem pedig legyen sokszor lehetőségem "lassítani" -mert olyankor kicsit szebb a világ! Én meg jobb vagyok. Az élet pedig szebb.
Hát, így zajlott a délutáni időutazásunk Erzsi mamával :)
2014. szeptember 12., péntek
Egyszer orra fogok bukni benne
Szinte már hihetetlen találkáink száma mostanság veruskával a városban! :D
(Bocsi, a nevét szándékosan írom kis betűvel)
Múlt héten is találkoztunk, majd kiesett a szemén. Ő is meg a húga is. Szánalmasak!
Még ő/ők bámulnak engem!? Mikor vera volt az, aki laci nyakába (és farkára) mászott, míg kedves exem szerelmével áltatott.
Én tudtam, hogy törvényszerűleg így végződnek az ilyen szerető-jellegű kapcsolatok, de míg idáig értünk én közben majdnem elvéreztem: elég sokáig tartó és elég mély szenvedés volt kivárni, hogy a valóságban be is bizonyosodjon!
Szóval a dolgok úgy állnak, hogy az exem megcsalta verust! :) :) :) Igen, örülök neki!!! Örülök a sors igazságosságának!
Nagyon szép hetem volt itthon! Elmondhatom, hogy minden kívánságom teljesült: tisztaság van a házban, hónapok óta most lett rend igazán, mindenhol felmosva, kád, csap, klotyó kifertőtlenítve, olyan helyeket takarítottam át, amikhez beköltözésem óta nem jutottam.
Ezenfelül olvastam, voltam beteget látogatni, azért tornázgattam is, és majdnem minden délben a nagynénémnél ebédeltem, beszélgettünk a régmúltról. Néha megállt az idő -csodás volt :)
Ma Szilva barinőm visszaröpített az orvoshoz, majd elmentünk nagybevásárolni, és cappuccinózni. Minden remek volt, még román lei-t is váltottam Olivérnek az erdélyi kiránduláshoz.
Kisétálunk a cukrászdából, elérünk a lépcsősor végére, széles nagy jókedvünkben cseverészünk-vihorászunk, mikor egy hölgykoszorú nyílt ki előttünk. Ekkor már rosszat sejtettem: felbukkant a szőke, a Sülysápiné meg... Ő! :D Ványad vera... Huhhh! Több volt mint ironikus -az egész!
Én nem tudom ilyenkor milyen lélekjelenlét száll meg, de megszáll, az tény!!! Kihúzom magam, mosolygok, fél fejjel magasabb leszek mindenkinél, 10 kilóval karcsúbb, ragyogó és mennyei kisugárzással bíró, és mindig emelt fővel, jókedvűen, derűsen sétálok el előttük!!! Most is így volt.
Szilva két méter elhaladta után -nem bírta tovább- felröhögött! :D
Én nem, én jólnevelt vagyok! ;)
Mondta rögtön a diagnózist: ez a vera mindig csúnya volt, de láttad milyen karikásak a szemei??? Nagyon rosszul néz ki. Nem, nem láttam, csak azt, hogy nem mert rámnézni. Szilva is megjegyezte, hogy rögtön lesütötte a szemét. (A szemét!!!) Nekem csak annyi jött le róla nagy hirtelenségben, hogy vacakul van, és ványadt -nem jut eszembe jobb szó! Pocsékul néz ki -nem fizikálisan elsősorban, hanem süt róla hogy nincs rendben!!!
Sajnos nem tudom sajnálni, amiért laci kilépett kapcsolatukból és félrekúrt egy közös kolléganőjükkel, ami matt egy ideig nem voltak együtt. Meg ugye senki sem tudja még hányakkal, és ha eddig sem csak lányokkal, akkor gondolom mai napig sem sokat változott az "ízlése".
Verának féltékenységi rohamai vannak, számonkéri állandóan a kedvesét, a cégnél végigjárta az összes műszakot, épp csak meg nem ráncigálta a többiek haját, hogy l. az övé, úgy nézzenek rá! :D Közröhej!!!
Lúzer laci meg közben züllött éjszakákon meg hajnalokon csak azt keféli meg akibe belebotlik, lehet az pár vagy faszi vagy nő, lényeg, hogy legyen benne valami abnormális, vagy mércén alul igénytelen.
Ez kapcsolat?
Egy ilyenhez ragaszkodni kell? Ahol aláznak és már rég kiléptek az egészből, és nemcsak lelkileg, de fizikálisan is? Ezek után közös képet kitenni, mintha minden rendben lenne???Áhhh, überszerencsétlen két félnótás!
Én nem tudok mást kívánni nekik, csak hogy egészségükre egymást! :P
(Bocsi, a nevét szándékosan írom kis betűvel)
Múlt héten is találkoztunk, majd kiesett a szemén. Ő is meg a húga is. Szánalmasak!
Még ő/ők bámulnak engem!? Mikor vera volt az, aki laci nyakába (és farkára) mászott, míg kedves exem szerelmével áltatott.
Én tudtam, hogy törvényszerűleg így végződnek az ilyen szerető-jellegű kapcsolatok, de míg idáig értünk én közben majdnem elvéreztem: elég sokáig tartó és elég mély szenvedés volt kivárni, hogy a valóságban be is bizonyosodjon!
Szóval a dolgok úgy állnak, hogy az exem megcsalta verust! :) :) :) Igen, örülök neki!!! Örülök a sors igazságosságának!
Nagyon szép hetem volt itthon! Elmondhatom, hogy minden kívánságom teljesült: tisztaság van a házban, hónapok óta most lett rend igazán, mindenhol felmosva, kád, csap, klotyó kifertőtlenítve, olyan helyeket takarítottam át, amikhez beköltözésem óta nem jutottam.
Ezenfelül olvastam, voltam beteget látogatni, azért tornázgattam is, és majdnem minden délben a nagynénémnél ebédeltem, beszélgettünk a régmúltról. Néha megállt az idő -csodás volt :)
Ma Szilva barinőm visszaröpített az orvoshoz, majd elmentünk nagybevásárolni, és cappuccinózni. Minden remek volt, még román lei-t is váltottam Olivérnek az erdélyi kiránduláshoz.
Kisétálunk a cukrászdából, elérünk a lépcsősor végére, széles nagy jókedvünkben cseverészünk-vihorászunk, mikor egy hölgykoszorú nyílt ki előttünk. Ekkor már rosszat sejtettem: felbukkant a szőke, a Sülysápiné meg... Ő! :D Ványad vera... Huhhh! Több volt mint ironikus -az egész!
Én nem tudom ilyenkor milyen lélekjelenlét száll meg, de megszáll, az tény!!! Kihúzom magam, mosolygok, fél fejjel magasabb leszek mindenkinél, 10 kilóval karcsúbb, ragyogó és mennyei kisugárzással bíró, és mindig emelt fővel, jókedvűen, derűsen sétálok el előttük!!! Most is így volt.
Szilva két méter elhaladta után -nem bírta tovább- felröhögött! :D
Én nem, én jólnevelt vagyok! ;)
Mondta rögtön a diagnózist: ez a vera mindig csúnya volt, de láttad milyen karikásak a szemei??? Nagyon rosszul néz ki. Nem, nem láttam, csak azt, hogy nem mert rámnézni. Szilva is megjegyezte, hogy rögtön lesütötte a szemét. (A szemét!!!) Nekem csak annyi jött le róla nagy hirtelenségben, hogy vacakul van, és ványadt -nem jut eszembe jobb szó! Pocsékul néz ki -nem fizikálisan elsősorban, hanem süt róla hogy nincs rendben!!!
Sajnos nem tudom sajnálni, amiért laci kilépett kapcsolatukból és félrekúrt egy közös kolléganőjükkel, ami matt egy ideig nem voltak együtt. Meg ugye senki sem tudja még hányakkal, és ha eddig sem csak lányokkal, akkor gondolom mai napig sem sokat változott az "ízlése".
Verának féltékenységi rohamai vannak, számonkéri állandóan a kedvesét, a cégnél végigjárta az összes műszakot, épp csak meg nem ráncigálta a többiek haját, hogy l. az övé, úgy nézzenek rá! :D Közröhej!!!
Lúzer laci meg közben züllött éjszakákon meg hajnalokon csak azt keféli meg akibe belebotlik, lehet az pár vagy faszi vagy nő, lényeg, hogy legyen benne valami abnormális, vagy mércén alul igénytelen.
Ez kapcsolat?
Egy ilyenhez ragaszkodni kell? Ahol aláznak és már rég kiléptek az egészből, és nemcsak lelkileg, de fizikálisan is? Ezek után közös képet kitenni, mintha minden rendben lenne???Áhhh, überszerencsétlen két félnótás!
Én nem tudok mást kívánni nekik, csak hogy egészségükre egymást! :P
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)