Napszám lesz

Legmélyebb alázattal jelentkezem

Főleg Kedves Vilma és Lazac! És persze Aki még olvas! Sziasztok!!! ☺ Hát élek ám még és lassan-lassan súrolom a virulás határait is, mert a Lélek, ami angliai kalandtúrám végefelé már csak hálni járt belém, visszatért! ☺ Még szívom magamba az itthonlét varázsát és örömét. Nem tudok betelni a szobámmal, az ágyammal, a diófám levelének az illatával, a szekrényem szagával, az ízekkel, az ételekkel, a napsütéssel, a zahorai bárányfelhőkkel, a jósággal, a barátaimmal, a nagynénémmel. A Gyerekeimmel. A szabadsággal☺ Patikamérlegen mért drága idő. ÉLET... Egyik munkám a pici házikóm festése. Szeretettel ölellek Benneteket!

!

Szerdán érkezem!

És nem éjjel! ☺☺☺ Hűűű, annyi minden történt, hogy nem fogom győzni leírni, ha hazaérek. Remélem lesz időm nekiülni AZ ASZTALI SZÁMÍTÓGÉPEMNEK és papírra vetni az elmúlt hónapokat, legalább valamennyire! Azt hiszem, szükségem is lesz rá, mert fel kell dolgoznom ezt a lélekölő (minőségű és mennyiségű) traumát, sötétséget, amiben éltem az elmúlt hónapokban. Szóval, szerdán hazaérkezem a SZENT MAGYAR FÖLDRE és otthon leszek KÉT EGÉSZ HÉTIG!!!☺☺☺ Alig várom! Úgy készülök haza, mint aki a mennyországba megy! ☺ Ölellek, puszillak Benneteket! Addig is mindent jót kívánok Nektek!

Working girl

Szabad fordításban: a dolgozó nő. Van egy ilyen film. A héten minden erőmet, bátorságomat, a lelkemet, az agyamat, az emberi tartásomat, a maradék jókedvemet, hitemet és reményemet, a belemet és szivemet kidolgoztam. Most itt vagyok és ülök büdösen az ágyam szélén. Hazafele ellátogattam a Wensum Parkba, mert egyszerűen Isten után kiáltitt már a leljem. Kettesben lenni vele és beszélgetni. Végre ki is tudtam m kapcsolódni. Ne éljetek anélkül, Édeskéim, hogy ne lene magánszférátok, mert abba meg lehet bolondulni. A masik jótanácsom, hogy heti egy pibenőnap! Régen engedelmességből tartottam meg. Most simán a végkimerülés elkerülése végett... No úgy tűnik állandó munkám ledz a Page Bros-nál. De ugye nem iszunk (jaj, mi volt a héten) előre a medve bőrére! Majd jövök még. Csók!

Az új helyen

Ma már az új helyen alszom, bár még holnap sajnos vissza kell mennem a B volt főbérlőmhöz, mert van ott még egy csomó cuccom. Áhh, hosszú. Ma is dolgozom.

Az megkoccantott garázskapuk és összetört Mazdák

Mindegyikből egy (1) a mérleg múlt hétre. A garázskapunak Blakeney-ben mentem neki az egyik nyaralónál, de szerencsére elég rugalmas volt. Szűk utcák, keskeny utak, lejtők-enekedők, kanyarok, helyszűke, de én beálltam! ☺ Aztán tolatgattam... Á, hagyjuk is, borzalnas volt! A lényeg, hogy maradandó baj nem lett az ajtó flexibilitásának köszönhetően. Tegnap ez már nem jött össze, amikor aligforgalomban, alaposan körbenézve belehajtottam egy vadi új Mazdába... Döbbenet volt. Persze utána még elmentem sintérkedni a háromgyerekesékhez, mert Gábor eljött látleletet venni a kocsiról, száguldott vele/velem egy kört (becsuktam a szemem) és azt mondta, semmi baj, amikor megvettük, már akkor is ennyire szar volt. Egész nap azon filóztam, miért nem vettem észre a nőt. Persze szürke volt a kocsi, nem volt világitás rajta, de ez nem mentség. Mindig a kornert emlegette. Estére állt össze a kép: én jobb oldalról, a járdáról álltam le, ő pedig mögöttem, az utcából kanyarodott ki jobbra. Persze, hogy nem láttam az úton!!! Ő nagy gázzal kifordult, én kis gázzal leoldalogtam és csatt!... Hát, döbbenet. Minden OK amúgy, tudom használni a kocsit. Délután kezdett fájni a hátam, a nyakam és a bal karom. Most is érzem a derekam felett azt a furcsa érzést. A szerencse, hogy nem lett nagyobb bajunk! És délután kiskollega Dácidtól kaptam ajcsiba egy autórádiót, be is szerelte. Hmm,és itt ugrál az ajtóm előtt a feketerigóm. No, indulok munkába, ma nem én vezetek.

Tank és pumpa

No. Ma reggel eddig túl vagyunk egy félig bennmaradt síráson, boltbamenésen, sok teán vajas kenyérrel, nyafogós-szerelmes üzenet küldésén A.-nak, és cuki Bótos Lacival való tankoláson és kerékpumpáláson. Bótos Lacinak van egy magyar árukat forgalmazó boltja, meg még a telefongyárban dolgozik. Az üzlete neve: Magyar Bót -ezért hívjuk Bótos Lacinak. Na! ;) Bejönnék neki, de mi ezt már rég letárgyaltuk vele, hogy nem. Arra nem, meg most már amúgy sem... Két hete ment haza látogatóba, és kiöntötte nekem a szívét. Mondtam neki, hogy ő egy annyira jó ember, és ekkor fakadt ki, hogy mégis szar az élete! Sokat vigasztaltam. Másnap délelőtt becsöppentem hozzá pár jó szóval, egy kis csokival és megöleltem-megpusziltam, mondván, hogy nem akartam annyira szomorúan hazaengedni. A fő témánk az volt, hogy Isten csak és kizárólag jó és jót ad, ami nem ilyen az a sátán műve. Ezzel sokan nincsenek tisztában!!! Szóval picit próbáltam erősíteni. Tegnap reggel megkértem, hogy jöjjön el velem tankolni. Este lemondtam, és a Jó Lélek megkérdezte miért? Elárultam, hogy nincs pénzem, mert lemondták a tegnapi munkámat. Adjon kölcsön? -kérdezte. Igen. Elfogadom. Így mentünk ma tankolni. Sosem tudod, hogyan lesznek új barátaid. Sosem tudod, Isten mekkora munkát végez érted a háttérben. Csak tégy egy kis jót! És szeress! VISSZA FOGOD KAPNI! ☺☺☺