A munkahelyi bizsergés magyar hangja. ☺☺☺
*hhhhh*
2017. június 13., kedd
Nyertes
Nagyon izgulok, az utolsó negyed óra van hátra az eredményhirdetésig. Kettes számú Kislányom épp a Hungaroringen várakozik, hogy megtudja, megnyerte az autót.
Én tudom, hogy igen! ☺☺☺
Majd jövök még☺
Én tudom, hogy igen! ☺☺☺
Majd jövök még☺
2017. június 9., péntek
Oli gitározik
Itt ülök a gépnél, eregetem ki a fáradt gőzt...
Olvasgatok és próbálok megnyugodni. Mondjuk, most egész jól vagyok. Normálisan zárult a hét, rengeteg mindent megtettem ennek érdekében. Túlléptem a saját árnyékomat egy párszor ahhoz, hogy önértékelésem legyen, és pipát rajzolhassak ez a hetem végére is. Kész! Megcsináltam! :)
Oli gitározik :) :) :)
Itt ülök az Ő szobájában és írogatok. Ő meg zúzza a húrokat. Hhhh -olyan tehetséges! :) Igen-igen: elfogult vagyok! :) Jóóó hangosan keni neki, most halkul. Csak abba ne hagyja. Úgy szeretem hallgatni :) Megnyugtat, és felemelő látni és főleg HALLANI, milyen sokat fejlődött!
Az úgy volt, hogy kapott tőlem egy gitárt azt megerősítvén, hogy támogatom a pozitív céljai elérésében, csak ne dohányozzon, ne pusztítsa magát!
Azt mondják, nem szabad szigorúnak lenni a gyerekkel, meg megtiltani neki dolgokat -hagyjuk már... Dehogynem! Tudjátok mit mondott, amikor rákérdeztem, apja nem akadt-e ki azon, hogy bagózik? Azt válaszolta: "Nem szólt semmit. CSODÁLKOZTAM IS RAJTA!" Szóval a gyerek igényli, hogy ha rosszat csinál (mert nagyon is jól tudja, hogy mikor csinál rosszat és hogy az rossz, amit éppen csinál) igényli, hogy mindenért megkapja a "jutalmat" -akár dicséret jár és megerősítés, akár szidás, helyreigazítás vagy (jujj!) büntetés. Érzik, tudják, és várják! Mert a szülő nyújtotta korlátok közt érzik magukat biztonságban.
A lényeg az (mert nem a kölyköm ex-dohányos múltjáról akartam írni) hogy szereztem neki egy gitárt. És magától kezdett el pengetni, tanulgatni. Ja, egy húrja hiányzott is :D Eltelt bő két hónap mire lett A-húrunk. Addigra megtanult egy csomó akkordot, és azt, hogy hogyan lehet lepengetni az A hangot -húr nélkül. (A szakmaiatlanságmért ezer bocsánat, én egyáltalán nem tudok gitározni, és ne mondjátok el senkinek, de nem is gerjed bennem vágy megtanulni)
Szóval Olivér minden nap játszott. Minden este felkucorodott az ágyára és nyúzta a húrokat. Pár nap múlva már két könyve is volt, gitársulik. Utána neten talált ilyen pengetős videókat, leírásokat. És képzeljétek, tényleg minden nap játszott! :) Vagyis játszik, azóta is :) Legnagyobb örömömre. Annyira jó hallgatni! :)
Kitartó, szorgalmas, alapos. Általam tanulandó tulajdonságok!!!
Szóval gitározik. Ül az ágyán most is. Félhomály van. Csendben vagyunk amúgy, én klimpírozok, Ő játszik. Betanult részeket, de sokat improvizál is. Változatos. Néha lassú, néha gyors és erőteljes. Néha meg csak pár hang, mint az esőcsepegés. Van hogy azt gondolom, zeneszerző lesz ebből a gyerekből (többek közt) máskor meg, hogy mi ez a macskanyávogás?! :D
Istenem, olyan jó megnyugodni! Olyan jó, hogy vagyunk egymásnak!
Örülök :) (Azért írom le, hogy ne mindig csak nyavalygást olvassatok tőlem)
Puszi Mindenkinek!
Oli gitározik... :)
Olvasgatok és próbálok megnyugodni. Mondjuk, most egész jól vagyok. Normálisan zárult a hét, rengeteg mindent megtettem ennek érdekében. Túlléptem a saját árnyékomat egy párszor ahhoz, hogy önértékelésem legyen, és pipát rajzolhassak ez a hetem végére is. Kész! Megcsináltam! :)
Oli gitározik :) :) :)
Itt ülök az Ő szobájában és írogatok. Ő meg zúzza a húrokat. Hhhh -olyan tehetséges! :) Igen-igen: elfogult vagyok! :) Jóóó hangosan keni neki, most halkul. Csak abba ne hagyja. Úgy szeretem hallgatni :) Megnyugtat, és felemelő látni és főleg HALLANI, milyen sokat fejlődött!
Az úgy volt, hogy kapott tőlem egy gitárt azt megerősítvén, hogy támogatom a pozitív céljai elérésében, csak ne dohányozzon, ne pusztítsa magát!
Azt mondják, nem szabad szigorúnak lenni a gyerekkel, meg megtiltani neki dolgokat -hagyjuk már... Dehogynem! Tudjátok mit mondott, amikor rákérdeztem, apja nem akadt-e ki azon, hogy bagózik? Azt válaszolta: "Nem szólt semmit. CSODÁLKOZTAM IS RAJTA!" Szóval a gyerek igényli, hogy ha rosszat csinál (mert nagyon is jól tudja, hogy mikor csinál rosszat és hogy az rossz, amit éppen csinál) igényli, hogy mindenért megkapja a "jutalmat" -akár dicséret jár és megerősítés, akár szidás, helyreigazítás vagy (jujj!) büntetés. Érzik, tudják, és várják! Mert a szülő nyújtotta korlátok közt érzik magukat biztonságban.
A lényeg az (mert nem a kölyköm ex-dohányos múltjáról akartam írni) hogy szereztem neki egy gitárt. És magától kezdett el pengetni, tanulgatni. Ja, egy húrja hiányzott is :D Eltelt bő két hónap mire lett A-húrunk. Addigra megtanult egy csomó akkordot, és azt, hogy hogyan lehet lepengetni az A hangot -húr nélkül. (A szakmaiatlanságmért ezer bocsánat, én egyáltalán nem tudok gitározni, és ne mondjátok el senkinek, de nem is gerjed bennem vágy megtanulni)
Szóval Olivér minden nap játszott. Minden este felkucorodott az ágyára és nyúzta a húrokat. Pár nap múlva már két könyve is volt, gitársulik. Utána neten talált ilyen pengetős videókat, leírásokat. És képzeljétek, tényleg minden nap játszott! :) Vagyis játszik, azóta is :) Legnagyobb örömömre. Annyira jó hallgatni! :)
Kitartó, szorgalmas, alapos. Általam tanulandó tulajdonságok!!!
Szóval gitározik. Ül az ágyán most is. Félhomály van. Csendben vagyunk amúgy, én klimpírozok, Ő játszik. Betanult részeket, de sokat improvizál is. Változatos. Néha lassú, néha gyors és erőteljes. Néha meg csak pár hang, mint az esőcsepegés. Van hogy azt gondolom, zeneszerző lesz ebből a gyerekből (többek közt) máskor meg, hogy mi ez a macskanyávogás?! :D
Istenem, olyan jó megnyugodni! Olyan jó, hogy vagyunk egymásnak!
Örülök :) (Azért írom le, hogy ne mindig csak nyavalygást olvassatok tőlem)
Puszi Mindenkinek!
Oli gitározik... :)
2017. június 7., szerda
Jól megy....
Hétvégén már totál elegem volt a munkahelyem minden nyomorából! Alig bírtam kiheverni a három nap alatt. A torkomon éreztem a fojtogató légkör szorítását. Már hétfőn ideges voltam amiatt, hogy kedden menni kell dolgozni. Előtte héten két reggel is fájt már a gyomrom, úgy mentem be. Tegnap elsírtam magam, mikor kiment a főnök. Szerencsémre nem látta!
Ma már odáig sikerült jutni a dolgoknak, hogy 11-től szédültem és hányingerem volt. Izzadtam, mint a ló és zsongott a fejem. Elviselhetetlenül viselkedik számomra! Erzsi mamánál voltam ebédelni és kimentem a folyosóra, hogy ne lássa, hogy sírok, de utánam jött, mert nem tudtam visszatartani, annyira zokogtam.
Aaaaannyira aranyosat kérdezett, meg is vigasztalódtam rögtön: "Mi a baj, Amálka, bántott valaki?"
Egyem édes szívét! Az én anyukám. Pótanyukám! Egyben olyan nevetséges is ez a kérdés. Nem? BÁNTOTT valaki? Mire is gondolhatott? Mert nem pofoz fel senki, de igen, folyamatosan bánt a főnök és egy-két kolléga. A főnök keresztül tapos rajtam, aláz ahogy csak tud. Kiszívja minden energiám és minden nap földbe döngöl.
Erzsi mamának aztán panaszkodtam egy csomót. Közben ettem egy kevés fasírtot. Nem sokat mert megfájdult a gyomrom.
Melenget a kérdése azóta is, hogy bántott-e valaki? Igen! Szorongok minden nap, de majd mindig eszembe fog jutni, hogy Ő velem van!
Remélem titeket nem bánt senki!!! ❤
Ma már odáig sikerült jutni a dolgoknak, hogy 11-től szédültem és hányingerem volt. Izzadtam, mint a ló és zsongott a fejem. Elviselhetetlenül viselkedik számomra! Erzsi mamánál voltam ebédelni és kimentem a folyosóra, hogy ne lássa, hogy sírok, de utánam jött, mert nem tudtam visszatartani, annyira zokogtam.
Aaaaannyira aranyosat kérdezett, meg is vigasztalódtam rögtön: "Mi a baj, Amálka, bántott valaki?"
Egyem édes szívét! Az én anyukám. Pótanyukám! Egyben olyan nevetséges is ez a kérdés. Nem? BÁNTOTT valaki? Mire is gondolhatott? Mert nem pofoz fel senki, de igen, folyamatosan bánt a főnök és egy-két kolléga. A főnök keresztül tapos rajtam, aláz ahogy csak tud. Kiszívja minden energiám és minden nap földbe döngöl.
Erzsi mamának aztán panaszkodtam egy csomót. Közben ettem egy kevés fasírtot. Nem sokat mert megfájdult a gyomrom.
Melenget a kérdése azóta is, hogy bántott-e valaki? Igen! Szorongok minden nap, de majd mindig eszembe fog jutni, hogy Ő velem van!
Remélem titeket nem bánt senki!!! ❤
2017. május 29., hétfő
Füled botja se
Voltatok már úgy vele, hogy amiért régebben megőrültetek, vagy elképesztő vonzással, egyértelműen vonzott valami, vagy rohantatok "A" lehetőség felé, most ugyanazért a fületek botját se mozdítjátok? Illetve a fületek botja se moccan meg a hallatán?
Pedig a lehetőség ugyanaz?
Fura, hogy' változunk,..
Szóval én nem megyek holnapután Angliába!!! :D
Meg is halnék, ha most éjt nappallá téve olcsó repjegyet kéne keresni, ruházatot összeállítani két hétre, rohangálni, időpontokat egyeztetni, szállást szervezni, számolgatni mennyi lesz a bevétel, hogy éri meg, hány helyről kell elkéretszkedni. Huh, NEM!!!
Én úgy vagyok vele, hogy "amiben nincs benne az Isten" az nem húz. És nem is kell!
Ma jött levél Anitától, hog yholnaptól munka odakinn két és fél hétre.
Kössz, nem! Így nem!
És érdekes: Oli is azt mondta, hogy ááá, anya, így nem!
Édes kölök! :) Jól érzi-tudja a dolgokat.
Szóval maradunk itthon egyelőre, ez nem az a nap!!! Nem az az idő!
Ránk most más lehetőségek várnak.
Pedig a lehetőség ugyanaz?
Fura, hogy' változunk,..
Szóval én nem megyek holnapután Angliába!!! :D
Meg is halnék, ha most éjt nappallá téve olcsó repjegyet kéne keresni, ruházatot összeállítani két hétre, rohangálni, időpontokat egyeztetni, szállást szervezni, számolgatni mennyi lesz a bevétel, hogy éri meg, hány helyről kell elkéretszkedni. Huh, NEM!!!
Én úgy vagyok vele, hogy "amiben nincs benne az Isten" az nem húz. És nem is kell!
Ma jött levél Anitától, hog yholnaptól munka odakinn két és fél hétre.
Kössz, nem! Így nem!
És érdekes: Oli is azt mondta, hogy ááá, anya, így nem!
Édes kölök! :) Jól érzi-tudja a dolgokat.
Szóval maradunk itthon egyelőre, ez nem az a nap!!! Nem az az idő!
Ránk most más lehetőségek várnak.
2017. április 20., csütörtök
Portalanítás
Sziasztok Kedveskéim! :* <3
Jöttem egy kicsit leporolni a blogomat :)
Sokszor akartam ám írni, csak általában este 8-ig dolgozom egyfolytában, és finoman szólva is fáradt vagyok. Kicsit mókuskerékben élem az életem.
Sok pozitív változás történt velem: elsőként említeném az új munkahelyem! :) Mármint, hogy van.
Minden nap tanulok valami újat, és hálás vagyok, hogy ilyen közel és ilyen nívós helyen, ilyen precíz főnök keze alatt dolgozhatok, és ugye van belőle pénzünk! Másrészt pedig az nagyon jó érzés, hogy olyan dolgokkal keresem a pénzem, amikben egész életemben antitálentum voltam: bérszámfejtés, előkönyvelés, pályázatok nettó-bruttó számítása, EXCEL TÁBLA BEHATÓ KEZELÉSE!!! :D (Na, miből lesz a cserebogár??!) :) És számolás, számolás és számolás és adatrögzítés, pénzek nyilvántartása, kifizetések, rendelések, pontos nyilvántartások vezetése, és mindezek fejbentartása lehetőleg!... :) És kapcsolattartás (a 90%-ban agyalágyult és rosszindulatú) kollégákkal. Én vagyok az, aki mindenkivel mindent leszervez és minden ügyet "elsimít", és közben mosolyog és jóóó nagyokat nyel.
Megköveztek, ha azt mondom, hogy ennyi -és nem vagyok túl lelkes???
Az az igazság, hogy annyi a másodlagos sz*r, hogy elvégzem a munkám, de minden délben alig várom, hogy haza rohanjak végre ebédelni, és mikor hazaérek hálákat adok, hogy végre itthon vagyok...
Miről is meséljek még?
Gyerekeim cukik, a terveim hamarosan megvalósulnak, Szőke Herczeg úton (ajánlom neki!) és más nincs.
Mókuskerék. Kicsit fásult vagyok. Bocsánat!
Remélem Mindenki jól van! Sok puszi nektek! :) :*
Jöttem egy kicsit leporolni a blogomat :)
Sokszor akartam ám írni, csak általában este 8-ig dolgozom egyfolytában, és finoman szólva is fáradt vagyok. Kicsit mókuskerékben élem az életem.
Sok pozitív változás történt velem: elsőként említeném az új munkahelyem! :) Mármint, hogy van.
Minden nap tanulok valami újat, és hálás vagyok, hogy ilyen közel és ilyen nívós helyen, ilyen precíz főnök keze alatt dolgozhatok, és ugye van belőle pénzünk! Másrészt pedig az nagyon jó érzés, hogy olyan dolgokkal keresem a pénzem, amikben egész életemben antitálentum voltam: bérszámfejtés, előkönyvelés, pályázatok nettó-bruttó számítása, EXCEL TÁBLA BEHATÓ KEZELÉSE!!! :D (Na, miből lesz a cserebogár??!) :) És számolás, számolás és számolás és adatrögzítés, pénzek nyilvántartása, kifizetések, rendelések, pontos nyilvántartások vezetése, és mindezek fejbentartása lehetőleg!... :) És kapcsolattartás (a 90%-ban agyalágyult és rosszindulatú) kollégákkal. Én vagyok az, aki mindenkivel mindent leszervez és minden ügyet "elsimít", és közben mosolyog és jóóó nagyokat nyel.
Megköveztek, ha azt mondom, hogy ennyi -és nem vagyok túl lelkes???
Az az igazság, hogy annyi a másodlagos sz*r, hogy elvégzem a munkám, de minden délben alig várom, hogy haza rohanjak végre ebédelni, és mikor hazaérek hálákat adok, hogy végre itthon vagyok...
Miről is meséljek még?
Gyerekeim cukik, a terveim hamarosan megvalósulnak, Szőke Herczeg úton (ajánlom neki!) és más nincs.
Mókuskerék. Kicsit fásult vagyok. Bocsánat!
Remélem Mindenki jól van! Sok puszi nektek! :) :*
2017. március 3., péntek
Csodás hét az új munkahelyemen
Úgy, de úúúúgy elfáradtam a héten!
Jóleső fáradtság, és mindig azt mondom a végén, hogy a végén megéri! :)
Megéri befektetni a jövőbe! Mivel? Mindennel! Főleg szeretettel és jósággal!
Na most, én csomagküldtem a héten forgócsapágyakat például, rendeltem féktisztító folyadékot 20 literes kannákkal, kismillió betűből álló nevű festékekre kértem árajánlatot négy festékcégtől, írtam ímélt németül (főnök mondta tollba: "zón: ssö, hö, o, nö") hívtam futárt kétszer, átvettem kábé hat küldeményt, írtam szállítólevelet csapszélszegélyvésett vasdarabokról. Átvettem szállítóleveleket bérforgácsolni hozott dolgokról, és kiadtam lézervágásra vitt lemezekről. Láttam fémtisztázott tengelyalkatrészeket, anyákat mindenféle méretben, Zolux és egyéb típusú, csodakocsikat, megtanultam mi az a Tribo-rendszerű porfestékszórás, hogyan könyveljük és számoljuk a lakatos- vagy az összeszerelő műhely pillanatnyi készmunkáit, hogyan osztom Pista (a legjóképűbb legény, azannyamindenit!) nettó bérének az 50%-át, mert közösen vették a CNC forgácsoló gépet a főnökkel, és miért annyi járulékot számolunk a kedves dolgozóknak, amennyit. Mit és hány példányban nyomtatunk ki, kivel íratjuk alá és melyik dossziéba fűzzük le és a könyvelő mit kap meg tőlünk, és hogyan tartjuk nyilván a munkaidőket. Ezeken kívül már csak a nyolcvan excel táblától hüledeztem, amellyekben bizonyos káefték felé számolunk el, illetve minden kocsi pillanatnyi bekerülési költségét követjük nyomon, mert mindegyik műhelyben van számítógép és beirkásszák a fiúk, ha kész vannak valamivel.
Tyűűű, még nem meséltem el mindent, de már képtelen vagyok! :D Tegnap fél 4-re megtelt az agyam, és már a számokat sem találtam számla és szállítólevél egyeztetésnél, a kilencvenhatodik tétel után :D
Egyébként a hátam megett lévő polcokon hozzávetőleg háromszázféle (nevű) alkatrész és kellék raktározódik. Mikor bejött (a jóképű és jókedélyű, cuki) Pista, hogy kér öt darab prizmafület -akkor csak annyit mondtam, hogy bármikor! ;) És nevettünk! :D (Fogggalmam sem volt mi az...)
Na, majd még jövök a regényeimmel, de most káó van, bár békével és nyugalommal párosítva :) :) :)
Megaztán tartottam még a héten hat tornaórát is - mozgásban vagyunk, kérem! :)
Puszillak benneteket, remélem nektek is nagyon jó hetetek volt!
Ui.: látom, hogy a főnök örül nekem! :)
Ui.2: a főnökasszony minden nap hozott nekem kávét. (Tegnap sütit is!)
Jóleső fáradtság, és mindig azt mondom a végén, hogy a végén megéri! :)
Megéri befektetni a jövőbe! Mivel? Mindennel! Főleg szeretettel és jósággal!
Na most, én csomagküldtem a héten forgócsapágyakat például, rendeltem féktisztító folyadékot 20 literes kannákkal, kismillió betűből álló nevű festékekre kértem árajánlatot négy festékcégtől, írtam ímélt németül (főnök mondta tollba: "zón: ssö, hö, o, nö") hívtam futárt kétszer, átvettem kábé hat küldeményt, írtam szállítólevelet csapszélszegélyvésett vasdarabokról. Átvettem szállítóleveleket bérforgácsolni hozott dolgokról, és kiadtam lézervágásra vitt lemezekről. Láttam fémtisztázott tengelyalkatrészeket, anyákat mindenféle méretben, Zolux és egyéb típusú, csodakocsikat, megtanultam mi az a Tribo-rendszerű porfestékszórás, hogyan könyveljük és számoljuk a lakatos- vagy az összeszerelő műhely pillanatnyi készmunkáit, hogyan osztom Pista (a legjóképűbb legény, azannyamindenit!) nettó bérének az 50%-át, mert közösen vették a CNC forgácsoló gépet a főnökkel, és miért annyi járulékot számolunk a kedves dolgozóknak, amennyit. Mit és hány példányban nyomtatunk ki, kivel íratjuk alá és melyik dossziéba fűzzük le és a könyvelő mit kap meg tőlünk, és hogyan tartjuk nyilván a munkaidőket. Ezeken kívül már csak a nyolcvan excel táblától hüledeztem, amellyekben bizonyos káefték felé számolunk el, illetve minden kocsi pillanatnyi bekerülési költségét követjük nyomon, mert mindegyik műhelyben van számítógép és beirkásszák a fiúk, ha kész vannak valamivel.
Tyűűű, még nem meséltem el mindent, de már képtelen vagyok! :D Tegnap fél 4-re megtelt az agyam, és már a számokat sem találtam számla és szállítólevél egyeztetésnél, a kilencvenhatodik tétel után :D
Egyébként a hátam megett lévő polcokon hozzávetőleg háromszázféle (nevű) alkatrész és kellék raktározódik. Mikor bejött (a jóképű és jókedélyű, cuki) Pista, hogy kér öt darab prizmafület -akkor csak annyit mondtam, hogy bármikor! ;) És nevettünk! :D (Fogggalmam sem volt mi az...)
Na, majd még jövök a regényeimmel, de most káó van, bár békével és nyugalommal párosítva :) :) :)
Megaztán tartottam még a héten hat tornaórát is - mozgásban vagyunk, kérem! :)
Puszillak benneteket, remélem nektek is nagyon jó hetetek volt!
Ui.: látom, hogy a főnök örül nekem! :)
Ui.2: a főnökasszony minden nap hozott nekem kávét. (Tegnap sütit is!)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)