A vizsga másnapján

Helló-belló, sziasztok! :)

Hogy vagytok, Drágáim?
Én nagyon megkönnyebbülve, talán túlságosan is.
Tegnap reggelre már leeresztettem, kicsit féltem is attól, hogy lehet, annyira, hogy nem fogok tudni koncentrálni a vizsgán, de aztán az előkészületek és hivatalos formulák lezajlása  alatt, a gombóc ismételten feljött a torkomba! Ennyi szükséges volt, de mondhatom, hogy nem voltam sík ideg, mint előtte a konzultáción kedden, és az azt megelőző napon. Komoly önuralom kellett, hogy csak annyit zsörtölődtem fennhangon, amennyit. (Szegény Szilvi, szegény Oli, szegény Csabim -aki hősiesen hallgatott(!) mellettem napokig.)

Aztán kiosztották a vizsgalapokat, melyeket szent áhítattal és nemes borzongással csodáltam meg. Hát, több feladat is volt, aminél meg is maradtam ennyinél... (Köszi, Mariann!) Sajnos vagy három olyan kérdés is volt, amit nem tanultunk vagy nem a szükséges részét, illetve a számításoknál még véletlen sem azt gyakoroltuk, aminek haszna is lett volna. Nem is értem, hogy Mariann miért azt a sok, hasztalan dolgot tömte a fejünkbe, amire nem volt szükség!!! Tudta, hogy milyenek a vizsgafeladatok, milyenek a számítási gyakorlatok, és mi komolyan mondom Makó-Jeruzsálem távolságra voltunk a tényleges tanulnivalótól. Tegnap meg lefüstöltünk, és próbáltunk logikázgatni, mit is kéne csinálni, mert az egyik számítási feladatra még sosem vettünk példát!!! :O

Azért volt olyan feladat is ám, amit maximálisan tudtam!!! ;) (5 pontot ér az 50-ből) aztán asszem én végeztem leghamarabb, csak körbetekintettem az osztályon, de még mindenki körmölt. Szóval hirtelen nem tudtam eldönteni, én vagyok-e a zsenipalánta a csapatban, vagy egyértelmű, hogy megbuktam, mert ennyi idő alatt nem lehet kitöltetni ezt a sz*rságot?!!?? :D :P
Így, mivel volt még időm, elkezdtem összeszámolni, vajon hány pontot érhettem el, de sajnos, előzetes kalkulációim nem közelítették meg a 25 pontot, szóval..... Asszem életemben először megbuktam, és már csak a csodában bízom :P

A bérszámfejtés jól ment. Amennyit imádkoztam előtte, meg akik gondoltak rám: utólag is köszi: éreztem!!!! Extra módon koncentrált voltam, emlékeztem a lépésekre, amiket reggel még memorizáltam, higgadt voltam, lépésről-lépésre tudtam haladni, nyugodtan. és én végeztem legelőször!!! :O (Magam is meglepődtem!!!) És jó is lett! :) Tündi kér fájlnevet nevezett át lementés előtt, de mindenkinek segített, egy angyal az a nő!!! :)

Szóval az van, hogy holnap reggel 9-kor betekinthetünk a suliban a dogáinkra. Naon remélem, hogy ha elviszem azt a tollat, amivel írtam, esetleg korrigációs lehetőség is adódik -szükség esetén... ;)
Jövő csütörtök szóbeli -arra nagyon bízom, hogy rendesen fel tudok készülni. Ha a két modulom megvan, csak írásbelizni kell újra, de ha ott újra megbuktam, attól a pénz még az enyém marad, szóval az már nem érdekel. Persze jó lenne, ha meglenne ez a papírom...

Na, nem untatlak benneteket tovább ezzel, a jó híreim azok, hogy egyre-másra jönnek a tornázók, már füzetben kell vezetnem az időpontokat, mert szerencsére már nem tudom fejben megjegyezni, ki mikor jön!!! :)
Alakulunk, mint púpos gyerek a prés alatt! :)

Puszillak benneteket, és a legjobbakat kívánom!