Keserv

Túl vagyunk a két napnyi szüreten.
Annyi minden forog a szívemben, lelkemben, fejemben, hogy hajszál választ el a zokogástól, annyira terhel... 😢
A bal kezemet három darázscsípés érte két nap alatt.
Összeállt a kép kuzinék családjáról, mostmár teljesen világosan látom, mi miért, ki miért és hogyan?

Szomorú!... 😕
Sajog a szívem.

Sajog, mert látom mennyire szép és jó lehetne minden -még ha az elején nagyon munkás is- és azt is látom, hogy álomszép terveim ide vagy oda, egy férfit SEMMI MÁS nem fog meg, csak a nőiesség. Higgyétek el: semmi más.
És ez külsőség is, meg viselkedés is. Egy férfit csak vonzani lehet (bájjal, kedvességgel) meg taszítani (irányítással meg "beszéljükmeggel")!

Alámentem a színvonalnak, kicsit túl sok voltam, mert féltem, hogy elveszítem a... mit is??? -Ez az én hibám😕😕😕 Ismerkedik másokkal, ezt kifigyeltem, és azt is, hogy amióta ÉN akarok találkozni vele, azóta vonakodik... Az önbizalmam -26, nem érzem magam nőnek, csak egy napszámos matrónának, akit seperc alatt leköröznek a fiatal, csinos, műszempillás cicamacák... :(

Mindegy milyen férfiről beszélünk (árokásó, ügyész, húsipari munkás, informatikus) ez mindegyiknél így működik! Külsőségek...

Azt hiszem egyébként, hogy a kuzinom egy alkesz...😕 Bár az elmúlt két napban én is sok fröccsöt megittam a nagy hőségben, Le is égtem a forró napon.

Meg kell jegyeznem, hogy a kuzin tapintatlan az anyjával időnként, ráadásul kívánnivalókat hagy maga után az önuralma, és esetenként meglehetősen gyerekesen viselkedik.
Mondjuk ebben a családban csoda lett volna másmilyenné válni...

Tudjátok az a konklúzióm, és ezért vagyok szomorú, hogy látom azt, hogy ÉN (ÉS A GYEREKEIM!!!) megváltásként kellenénk ebbe a családba!
Mintha a Jóisten ebbe a mozaikba találta volna ki a mi mozaikrészünket, ha már egyszer így alakult! És ha ez nem lesz így, akkor Zé-nek, az uncsitesónak nem látok esélyt teljes értékű, normális életre. És ezt most komolyan mondom!
Jó, persze nem én vagyok a megmentője, nem is vágyom ilyen szerepkörre, simán csak a nője szeretnék lenni, de tudom, miről beszélek.
Ha "ezt a lehetőséget" kihagyja, mármint minket, akkor sokat veszít. Ő is, a kisfia is, az Apja és az Anyukája is.
Velünk rendeződne a családi életük!
Tudom, nehezen érthető, amit itt összehordok, csak látom az egészet egyben, és az nagyon kerek lenne 😊

Mert a fentebb említett problémák ellenére van valami elképesztő vonzerő ebben a srácban, ami felvillanyozza a lelkem, a fejem -hát arról meg ne is beszéljünk, hogy szexuálisan annyira vonz, hogy ha csak már azt tudom, hogy itthon van, őrült erők támadnak fel bennem! 😀 Sok minden van benne, amire fel tudok nézni, amire vágyom, amitől pezsegni tudnék.
Nem, szerelmes még nem vagyok, de tudnék az lenni, irdatlan mértékben.
HA...

Summa summárum: ha összeállunk, mint két kicsi LEGO -és ez most rajta múlik, hogy lépjen, mert én nem tehetek többet!- akkor az nagy boldogság lesz. Ha nem, és belelépek a szőnyegen a saját kis darabkámba, akkor az szúrni fogja a sarkamat és felvisítok, és egy jó darabig nyafogok majd...

Pá: Amál, akarom is, meg nem is